Betöltés...

Máris sokat segít az AI a rák elleni harcban, de bámulatos lehetőségeket rejt a jövő

A mesterséges intelligencia szerepe az onkológiában már nem ér véget a daganat felismerésénél. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan lehet képes a technológia évekre előre jelezni a magasabb daganatkockázatot. A lehetőségek ígéretesek, de a korai kockázati jelzés még nem jelent diagnózist, és a gyakoribb vizsgálat sem feltétlenül vezet jobb megelőzéshez. A téméban Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója segített eligazodni, aki közel húsz éve foglalkozik a daganatos betegségek személyre szabott diagnosztikájával és kezelésével.

Az orvostudomány sokáig elsősorban pillanatfelvételekből próbálta megérteni, mi történik a szervezetben. Egy laboreredmény azt mutatta meg, milyen értékeket mérünk éppen, a mammográfia vagy a CT pedig azt, látható-e valamilyen eltérés a vizsgálat időpontjában. A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban egy új kérdés is egyre hangsúlyosabban kerül elő. Nemcsak azt szeretnénk tudni, mi van most, hanem azt is, hogy a már rendelkezésre álló adatokból kirajzolódhat-e valami abból, ami csak évekkel később válik betegséggé. Vajon felismerhető-e előre, kinél emelkedik meg egy daganatos betegség kialakulásának kockázata?

A kérdés ma már korántsem elméleti. Kutatócsoportok világszerte vizsgálják, hogy korábbi laboreredményekből, betegutakból, képalkotó felvételekből, genetikai adatokból és ezek időbeli alakulásából kirajzolódnak-e olyan összefüggések, amelyek évekkel később megjelenő daganatos betegséggel járnak együtt. Ebben lehet igazán hasznos a mesterséges intelligencia, mert egyszerre sokkal több adatot tud elemezni és összekapcsolni, mint amennyit egy ember fejben követni képes.

Nem feltétlenül egyetlen feltűnően kóros értéket keres, hanem olyan apró eltérések kombinációját, amelyek külön-külön talán fel sem keltenék a figyelmet, együtt viszont már jelenthetnek valamit.

Erről a lehetőségről beszélt nemrég egy podcastban Rhonda Patrick biokémikus is Derya Unutmaz immunológussal és öregedéskutatóval, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának kifejezetten optimista képviselőjével. Szerinte a technológia a gyógyszerkutatás felgyorsításától a személyre szabott kezeléseken át egészen a betegségek kialakulása előtti kockázatbecslésig alakíthatja át az orvoslást. A beszélgetés egyik legérdekesebb állítása szerint a valódi fordulat akkor következhet be, ha nemcsak a már beteg emberrel kezdünk foglalkozni, hanem az egészségesnek látszó szervezetben is felismerjük azokat a változásokat, amelyek később betegséghez vezethetnek.

https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260416_longevity-iranytu-rhonda-patrick-longevity-biokemikus

Hozzászólások

Nem attól fog sportolni a gyerek, hogy anya és apa is fut – így válhat a jó példa teljesítménykényszerré

A szülő rendszeresen fut, biciklizik, edzőterembe jár vagy hétvégén túrázni indul. A gyerek ezt látja, természetes számára, hogy a mozgás része a mindennapoknak. Jó eséllyel ő is sportolni kezd? Hol húzódik tehát az egészséges szülői támogatás és a teljesítménykényszer határa? Mit tanul meg a gyerek abból, ha a szülei sportolnak, és mit abból, ha azt látja, hogy a sport mindenáron teljesítendő feladat? És hogyan lehet úgy átadni a mozgás szeretetét, hogy a gyereknek közben megmaradjon a saját döntésének szabadsága? Szeifert Noémi sportpszichológussal beszélgettünk.