Pszichológia | pulzus.hvg.hu

Betöltés...

Kirúgnak, elhagynak, elfogy a pénz – mi marad ilyenkor belőlünk?

Az állásunk, a kapcsolatunk, az otthonunk vagy az anyagi helyzetünk valódi biztonságot adhat, ezért érthető, ha megrendülünk, amikor ezek közül valamelyik veszélybe kerül. A gond akkor kezdődik, ha teljesen azonosítjuk magunkat azzal, amit felépítettünk, és úgy érezzük, egy veszteséggel együtt mi magunk is eltűnünk. Pedig a külső kapaszkodók elveszhetnek, de az a tudás, kitartás, bátorság és kapcsolódási képesség, amellyel létrehoztuk őket, nem feltétlenül vész el velük együtt. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.

Nem biztos, hogy baj van, ha szülés után sokáig nem kívánjuk a szexet

A szülés után sokan azt várják, hogy a test és a vágy egy idő után egyszerűen visszaáll a régi működésére. Csakhogy a terhesség, a szülés, a gyermekágy és az anyává válás nem zárójelbe tett epizódok: testi sérüléseket, új érzéseket, kiszolgáltatottságot, erőt, traumát vagy épp mélyebb kapcsolódást is hozhatnak. Mester Dóra Djamila szexedukátor szerint a szülés utáni szexualitásban nem az a legfontosabb kérdés, mikor “kell” újra készen állni, hanem hogy merünk-e türelmi időt adni magunknak, a testünknek és a párkapcsolatunknak.

A jókislányság ára: miért betegítheti meg a lányokat az iskolai megfelelés?

A lányokról gyakran azt gondoljuk, hogy jobban illeszkednek az iskola világához: fegyelmezettebbek, szorgalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak, miközben a fiúkat sokszor mozgékonyabbnak, figyelmetlenebbnek vagy nehezebben kezelhetőnek látjuk. Csakhogy ennek a látszólagos előnynek ára is lehet. A túl jó alkalmazkodás pszichoszomatikus panaszokban, a családi és iskolai elvárások pedig később a matekos önbizalom, a pályaválasztás és a „nekem ez nem való” érzés kialakulásában is megjelenhetnek.

A test még dolgozik, de a lélek már felmondott: egy regény brutálisan pontos képet ad a kiégésről

Előfordulhat, hogy valaki nem utálja a munkáját, csak egyszerűen már semmit nem érez iránta. A vasárnap esti szorongás, a végtelennek tűnő meetingek, a kollégák iránti egyre növekvő közöny és a „mindegy” érzése könnyen lehet a kiégés előszobája. Beatriz Serrano „Elégedetlenség” című regénye úgy mutatja meg a burnout, a quiet quitting és a modern munkahelyi kiégés belső világát, hogy közben egyszer sem kell kimondania: kiégés. Mi történik akkor, amikor a test még minden reggel bemegy dolgozni, a lélek viszont már rég felmondott? Gábor Fanni pszichológus írása.

Rafael Nadal pályafutása pszichológus szemmel: szenvedés, szorongás, teljesítménykényszer

Rafael Nadalon a tévén keresztül is látszott, hogy „valami nem stimmel” vele. A róla készült új Netflix dokufilm pedig pontos választ ad arra, amit pszichológusként eddig is sejtettünk, hogy micsoda teljesítményszorongás van a siker és a kényszeresség mögött. Nemcsak a vizespalackok mértani pontossággal történő elhelyezése, a vonalak kerülgetése és a rituális mozdulatsor volt árulkodó, hanem egyfajta feszültség a vonásokban, a tekintetben. Gábor Fanni pszichológus írása.

Ismeretlen felmenőink mondata, gesztusa, mozdulata is megjelenhet a viselkedésünkben

A harmadik évezred fordulóján új pszichológiai áramlat jelent meg, amely családi örökségeink, a családi generációkon átívelő hatások feltárására, őseink ránk hagyományozott, jövőnket formáló hagyatékának felkutatására született. Tóth Borbála pszichológus, a magyar transzgenerációs terápia egyik alapítójának írása.

Nehéz nemet mondani a gyereknek? Lehet, hogy nem a gyerekkel van a baj

A szülők sokszor pontosan tudják, hogy nemet kellene mondaniuk, mégis elbizonytalanodnak, amikor jön a sírás, a könyörgés, a hiszti vagy a saját bűntudatuk. Pedig a határszabás nem a szeretet ellentéte: a gyerek biztonságérzetéhez az is hozzátartozik, hogy a felnőtt képes legyen kiszámíthatóan, nyugodtan és következetesen megtartani a kereteket. Ez azonban különösen nehéz lehet akkor, ha a szülő fáradt, stresszes, szégyent vagy megfelelési kényszert érez, vagy éppen maga is nehezebben kapcsolódik a gyerekéhez. Filep Orsolya Veronika szakpszichológus írása.

Kutatás: a karantén alatt született gyerekeknél gyengébb lehet az önszabályozási képesség

A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.

járványhelyzet

A gyerekkori mentális problémák sokaknál nem zárulnak le 18 évesen – állítja egy friss tanulmány

A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.

A menopauza azt is jelenti, hogy a feleséged nem fogja tovább tűrni a hülyeségeidet

„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.

Egy anya segítséget kért, mégis tragédia lett a vége – hogyan ismerhető fel időben a szülés utáni krízis?

Lindsay Clancy amerikai ápolónő jelenleg is zajló bírósági tárgyalásának középpontjában egyrészt három kisgyermeke meggyilkolása áll, de ott van az a kíméletlen tény is, hogy egy anya hiába kért segítséget, nem jutott időben megfelelő ellátáshoz. Az ügy jóval több családot érintő kérdéseket hozott felszínre: mi választja el az átmeneti lehangoltságot a depressziótól, az ijesztő gondolatokat a teljes valóságvesztéstől, és hová fordulhat az, aki érzi, hogy baj van? A válaszadáshoz elsőként le kell bontani a jó anya mítoszát, amely gyakran akkor kényszeríti hallgatásra a nőket, amikor segítségre volna szükségük.

Szinte elérhetetlen mélységben vésődött belém az alkoholista anyám rendszeres és brutális verése

Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.

88 éve zajlik egy boldogságkutatás, az eredmény magáért beszél

Pénz? Hírnév? Fittség? Egyik sem. A világ egyik leghosszabb emberi boldogságvizsgálata egészen másban találta meg a hosszú élet, a vidám és felhőtlen időskor legerősebb előrejelzőjét.

A nők kurtizánszerepe a menopauza után teljesedhet ki, mert már szabadon lehet szexuális életet élni

A nő a munkahelyén legyen amazon, a párkapcsolatában kurtizán, a családi életében anya, és madonna pedig lehetőleg mindenütt – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta. A szakemberrel egyebek mellett arról is beszélgettünk, miért nem tud sok nő kurtizán lenni, mit ne mondjunk a kamaszlányunknak, amikor sminkelni kezd, milyen apai viselkedés táplálja a kislányban a későbbi madonnát, illetve hogy kik a borostyán típusú anyák, és miért nehéz nekik.

Miért érezzük olyan biztosan, hogy nekünk van igazunk? Ezért olyan nehéz néha megérteni egymást

Ugyanazt a naplementét nézzük, mégsem ugyanazt látjuk: a vízen kirajzolódó aranyhíd mindig ahhoz igazodik, aki éppen a parton áll. Ez az egyszerű optikai jelenség meglepően jó hasonlat arra is, ahogyan a mindennapi helyzeteinket érzékeljük. Egy vita, egy félmondat vagy egy munkahelyi konfliktus mindenkinek mást jelenthet attól függően, honnan nézi, milyen emlékeket, elvárásokat és érzékenységeket visz bele. De hogyan lehet úgy közelebb lépni a másik nézőpontjához, hogy közben ne adjuk fel a sajátunkat? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.

A „havibaj” kifejezés jól szimbolizálja, hogyan gondolkodunk a menstruációról

Az első menstruáció körülményeire sok nő évtizedekkel később is pontosan emlékszik: ki volt ott, mit mondtak neki, megijedt-e, megnyugodott-e, szégyellte-e magát. Nem véletlenül, hiszen ez nemcsak biológiai esemény, hanem a nővé válás egyik első erős családi és érzelmi tapasztalata is. Az anya nyíltsága és az apa elfogadó vagy elutasító viselkedése hosszú időre alakíthatja, hogyan viszonyul egy lány a saját testéhez és nőiségéhez. Nagy Beáta Magda pszichológus, szociológus írása.

Újabb jó hírek a varázsgomba lelkünkre gyakorolt hatásáról

A pszilocibinről egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hathat a depresszióra, a szorongásra vagy a függőségekre, de még mindig kevésbé értjük, mi történik az agyban maga az élmény alatt és után. Egy új vizsgálat egészséges önkénteseken követte, hogyan változik az agyi aktivitás egy nagy dózisú pszilocibin hatására, és mi maradhat mérhető belőle hetekkel később.

Óriási kognitív disszonancia: amikor az agyunk összezavarodik, és szabályosan elfojtja a valóságot

A választások után nagy karriert befutott Gajdics-tangós videó óta sokan, sokféle helyzetben használják a kognitív disszonancia kifejezést, de nem biztos, hogy ismerjük a valódi jelentését. Mikor és hogyan éljük át ezt az érzést a hétköznapok – nem politikai természetű – döntései során?

A NER olyan volt, mint egy bántalmazó kapcsolat – az idegrendszerünk nem nyugszik meg egyik napról a másikra

Miért nem tudunk egyszerűen fellélegezni, ha meginog vagy véget ér egy nyomasztó politikai korszak? Prof. Dr. Menyhért Anna traumakutató és Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter szerint ilyenkor nemcsak politikai, hanem idegrendszeri és társadalmi utórengésekkel is számolni kell: a félelem, a düh, a szégyen, a hallgatás és a morális sérülés nem tűnik el attól, hogy kimondjuk, vége. Az egyik tábor súlyos kiábrándulást él át, míg a másik az eufória ellenére sokáig ugyanabban a védekező üzemmódban működik tovább, míg mindkét oldal átéli a kimerültséget, ürességet, indulatot vagy furcsa szorongást.

Introveráltak vagy extroveráltak vagyunk valójában? – így tudhatjuk meg

Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket. Nem kell, hogy álextrovertált életet éljünk, csak mert a nyugati társadalmak azt idealizálják. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.

1 2 3 4 ... 105