Betöltés...
A boldog gyerekkort meglehetősen sok tévhit övezi. Azt gondoljuk, nem férnek bele a negatív érzések, a szomorúság, a harag, nem férnek bele a könnyek. Ezzel azonban csak az elfojtást tanítjuk meg a gyermekünknek.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban a Kapcsolódó Nevelés módszeréről is beszélgetünk.
Ahogy a testünket is felkészítjük a téli baktérium- és vírusinvázió ellen, a lelket is fel lehet készíteni a negatív tapasztalatok leküzdésére.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Apáink sokfélék, a legkülönfélébb módon éreznek és viselkednek. Megfogadjuk, hogy nem leszünk olyanok, mint ők, aztán mégis ugyanazokat a játszmákat ismételgetjük. Az elég jó szülőséghez érdemes megvizsgálnunk, milyenek vagyunk, és ez mit okoz a gyermekünkben.
A gyerekeknél egyre gyakrabban és egyre korábban jelentkeznek a stressz okozta, sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő testi tünetek. Ezeket nem könnyű felismerni, különösen, ha a szülők maguk is rohannak, feszültek, és a saját mindennapi problémáikkal küzdenek.
Tudatosítani, kibeszélni, gyakorlatokkal kezelni vagy előidézni. Így érdemes megélni az érzelmeket egy új könyv szerint, amely elsősorban gyerekeknek segít eligazodni az emóciók sokszor zavaros, kusza, félelmetes világában.
Sok szülő nem is gondolja, hogy többet árt, mint használ, amikor gyermekét piedesztálra emeli.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Mintha az anyai kompetencia mérőszáma lenne a kisgyerek étvágya. Ha rendesen eszik, elégedett lehet az édesanya, ha nem, akkor pokollá válhat a család élete.
Az első gyerek megszületésével szinte minden megváltozik egy nő életében. Ehhez képest a neveléssel kapcsolatos könyvek a gyerek szempontjait magyarázzák. Sarah Napthali amerikai írónő – szakítva ezzel a gyakorlattal – a buddhizmus tanításaiból kiindulva, az anyák nézőpontjából közelít a kihívásokhoz. Interjú.
„Azt éltem meg, hogy egyedül vagyunk, nem segít senki, nem kellünk senkinek” – mesél nehéz időszakairól Mocsonoky Anna, aki érintett szülőként nemrégiben autista gyerekek hozzátartozóival készített interjúkötetet. Az autizmus világnapja alkalmából tettünk fel pár kérdést a szerzőnek.
Éhesen ne fegyelmezzünk, és a kötőszavak különösen fontosak – hangsúlyozza egy amerikai nevelési tanácsadó, aki új könyvében tömören szedi csokorba a szülők számára legfontosabb nevelési elveket és gyakorlatokat.
Amikor a gyermekünket szomorúnak, dühösnek, kétségbeesettnek látjuk, ne a saját érzelmeinkre válaszoljunk.
A dán gyereknevelés hat alappillérre épül, aminek néhány titkát el is árulta Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta, a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének egyik előadója. A Vekerdy Tamás pszichológussal közösen tartott beszélgetésen szó esett arról is, mit és hogyan játsszon a gyerek, és kell-e félnie a szülőknek az okostelefonoktól.
Nemrég jelent meg a Gyereknevelés dán módra című könyv, melynek Vekerdy Tamás pszichológus írta az utószavát. A szövegből szemezgettünk.
A korai kamaszkorban még határozottan pozitív lehet.
Meg lehet-e élni a mindfulnesst kisgyermekes szülőként? Hogyan érdemes átalakítani az otthoni környezetet, hogy tudatosabban élhessük meg a hétköznapok nehézségeit? Milyen szokásokat lehet hasznos bevezetni már kicsi kortól, amelyek a jó irányba terelik majd a gyerekeket?
Ahhoz, hogy a jövő generációja a magánélet és a munka világában nálunk jobban el tudjon boldogulni, fejlettebb lelki ellenálló képességre, azaz rezilienciára van szüksége.
Hogy a szeretet nem bennünk „ösztönösen” megbújó késztetés, azt Adrienn esete mutatja a legjobban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
