Betöltés...
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Mintha az anyai kompetencia mérőszáma lenne a kisgyerek étvágya. Ha rendesen eszik, elégedett lehet az édesanya, ha nem, akkor pokollá válhat a család élete.
Az első gyerek megszületésével szinte minden megváltozik egy nő életében. Ehhez képest a neveléssel kapcsolatos könyvek a gyerek szempontjait magyarázzák. Sarah Napthali amerikai írónő – szakítva ezzel a gyakorlattal – a buddhizmus tanításaiból kiindulva, az anyák nézőpontjából közelít a kihívásokhoz. Interjú.
„Azt éltem meg, hogy egyedül vagyunk, nem segít senki, nem kellünk senkinek” – mesél nehéz időszakairól Mocsonoky Anna, aki érintett szülőként nemrégiben autista gyerekek hozzátartozóival készített interjúkötetet. Az autizmus világnapja alkalmából tettünk fel pár kérdést a szerzőnek.
Éhesen ne fegyelmezzünk, és a kötőszavak különösen fontosak – hangsúlyozza egy amerikai nevelési tanácsadó, aki új könyvében tömören szedi csokorba a szülők számára legfontosabb nevelési elveket és gyakorlatokat.
Amikor a gyermekünket szomorúnak, dühösnek, kétségbeesettnek látjuk, ne a saját érzelmeinkre válaszoljunk.
A dán gyereknevelés hat alappillérre épül, aminek néhány titkát el is árulta Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta, a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének egyik előadója. A Vekerdy Tamás pszichológussal közösen tartott beszélgetésen szó esett arról is, mit és hogyan játsszon a gyerek, és kell-e félnie a szülőknek az okostelefonoktól.
Nemrég jelent meg a Gyereknevelés dán módra című könyv, melynek Vekerdy Tamás pszichológus írta az utószavát. A szövegből szemezgettünk.
A korai kamaszkorban még határozottan pozitív lehet.
Meg lehet-e élni a mindfulnesst kisgyermekes szülőként? Hogyan érdemes átalakítani az otthoni környezetet, hogy tudatosabban élhessük meg a hétköznapok nehézségeit? Milyen szokásokat lehet hasznos bevezetni már kicsi kortól, amelyek a jó irányba terelik majd a gyerekeket?
Ahhoz, hogy a jövő generációja a magánélet és a munka világában nálunk jobban el tudjon boldogulni, fejlettebb lelki ellenálló képességre, azaz rezilienciára van szüksége.
Hogy a szeretet nem bennünk „ösztönösen” megbújó késztetés, azt Adrienn esete mutatja a legjobban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
Még fel sem ocsúdott a szülő, hogy kisgyerekéből kamasz lett, máris szembe kell néznie azzal, hogy a pénz értékét felfogni nem tudó gyermeknek súlyos anyagi vágyai vannak. Deliága Éva gyermekpszichológus írása.
A tudatos jelenlét pozitív hatásait számos kutatás igazolta. Csökkenti a szorongás és depresszió tüneteit, a stressz-reakciót, javítja a figyelmi funkciókat és az érzelem-, illetve viselkedésszabályozást. Ráadásul már gyerekkorban is fejleszthető. Szondy Máté pszichológus írása.
Nem elég, hogy a kamasz furcsán öltözködik, flegmázik, elvonul a szobájába, csak a barátaira hallgat – amikor a szülő már úgy érzi, nem is kerülhetne érzelmileg távolabb az ő szeretett kicsi gyönyörűsége, beüt a krach: bejelenti, hogy barátja/barátnője van. Deliága Éva gyermekpszichológus írása.
Nyáron kicsik és nagyok, fiatalok és korosabbak falatnyi fürdőruhában strandolnak. A nagyok, a fiatalok és a korosabbak már eldönthetik, hogyan, milyen fürdőruhában érzik jól magukat, mennyit mutatnak a testükből. De mi lesz a kicsikkel? Pláne, amikor a strandon vetkőzésről vagy akár a nudista strandról van szó. Deliága Éva gyermekpszichológus véleménye.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Az utóbbi években egyre több férfiban jelent meg az igény, hogy az anyával egyenlő súllyal vegyenek részt a gyereknevelésben. De mit szólnak ehhez a nők, akik évezredek óta gyakorolják ezt a szerepet?
