Betöltés...
Egy friss kutatás szerint a túl szigorú, magyarázat nélküli szabályokra és büntetésre épülő nevelés nem feltétlenül őszinteséget tanít. A gyerek inkább azt tanulhatja meg belőle, hogy a hibát el kell rejteni, a büntetést pedig ki kell kerülni. De hol van az arany középút a poroszos szigor és a mindent megengedés között?
Miért fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket focizni vagy zombiapokalipszisben túlélni? Miért játszanak kevesebbet a mai gyerekek? Egy új kutatásban a leglegitimebb szakértőket kérdezték: magukat a gyerekeket.
Mit tudunk ma a lánycsecsemőkről, és mire érdemes figyelni szülőként, hogy ne a sztereotípiák, hanem a baba valódi szükségletei vezessenek minket? Hogyan hegesztjük a babákra tudtunkon kívül a nemi szerepeiket? Vida Ágnes pszichológus, kötődésterapeuta, „babapszichológus” írása.
Ausztrália világelsőként lépte meg, hogy a 16 éven aluliaknak ne lehessen hozzáférésük az olyan alkalmazásokhoz, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Milyen pozitív hozadéka lehet ennek a drasztikusnak tűnő tiltásnak, és mennyire könnyű megkerülni? Ausztráliai szülők meséltek a tapasztalataikról.
A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
Méltatlanul kevés szó esik a gyermekkor és az „igazi” kamaszkor közti „átmeneti” évekről, amelyekről a szülők úgy tudják, hogy nevelési és pszichés szempontból nyugalmas időszak, ám az újabb kutatások szerint meglepően sok testi-lelki változás és ezekből fakadó kihívás jellemzi. Mit tegyünk, ha a gyermekünk TikTokozni szeretne vagy méregdrága márkás cipőt akar? Mi a helyes szülői magatartás, ha pikkel rá a tanár? És hogyan segítsük, ha nála korábban indul meg a nemi érés?
Első hallásra furcsa lehet, hogy a szülő és a baba között megosztott felelősség létezik, ami az evést illeti. Márpedig sokszor ezen múlik, hogyan alakul gyermekünk (és a későbbi felnőtt) táplálkozása, az evéshez és a kilókhoz való viszonya – tudjuk meg Dénes Dóra természetgyógyász és táplálkozási tanácsadó nemrég megjelent könyvéből.
Bár azt hinnénk, ez a gyermekkor és a kamaszkor közti nyugalmas időszak, valójában a kiskamasz-periódus is tele van meglepetésekkel, nevelési kihívásokkal. Milyen testi-lelki változások alakítják a 8–12 éves kor közti gyerekek pszichéjét és viselkedését? Mit mondjunk nekik, ha váratlanul kiskutyát szeretnének, vagy túl sokat játszanak a számítógépes játékokkal? Miért veszélyes okostelefont adni a kezükbe? És mi a helyes eljárás, ha ki akarja egymás ellen játszani a szüleit?
A felnőtté válás folyamatáról önbizalommal telve szoktuk megállapítani, hogy számos képesség fejlődése, kiteljesedése. Az igazság azonban az, hogy vannak olyan területek, ahol a felnőttek a hátrányukra változnak.
Kisiskolás korban a gyerekek a valóság és a fantázia között egyensúlyoznak, és egyre inkább nyitnak a realitások felé. Ezt mutatják azok a mesék, melyeket egy felmérésre készítettek.
A tanító a kisiskolás életében a hétköznapok főszereplője, gyakran több időt tölt vele, mint a szülők. Nem csoda, ha elvárásokkal bombázzák. Iskolapszichológus szerzőnk segít eligazodni a reális és irreális igények között.
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Támogassa az önállóságában, erősítse a kompetenciaérzését, csökkentse az őt érő stresszt – ezt ajánlják szakemberek azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke épp iskolaváltásban van. Hogyan segíthetjük leghatékonyabban a közösségi beilleszkedésben? Mit kérdezzünk tőle, amikor hazajön az iskolából? Hogyan reagáljunk, ha rossz jegyeket hoz az új helyen? És mire figyeljünk, ha nem önszántából kell intézményt váltani?
Óriási kaland az első osztályba lépés. Nemcsak a tanulás, a közösségi lét is újdonságokat tartogat a kisdiák számára. Felbukkanhatnak azonban nem várt nehézségek is, amelyekre a szülő felkészítheti a gyermekét – de olyanok is, amelyekre nem tudja.
A felnőtté válás útján fontos tapasztalat lehet, ha elengedjük a serdülő gyerekünket a barátaival nyaralni, fesztiválozni, de a döntés előtt mindenképpen fontos tisztázni vele a potenciális veszélyeket és a kereteket. Honnan tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne? Mikor kell engedni, és mikor nemet mondani egy nyaralásra? Hogyan lehet segíteni a jobb döntések meghozatalában? És mit kell tenni, hogy a szüleivel is szívesen töltsön nyáron időt?
A kamaszoknak sokkal nehezebb korlátot állítani, mint a kisebb gyerekeknek. Néhány kommunikációs megoldás azonban segíthet – nemcsak az adott ügyben, hanem a kapcsolatunkon is.
A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?
A gyerekkorban megkapott szeretet és törődés, vagy éppen annak hiánya a testi, lelki és agyi fejlődést is befolyásolja. Emiatt óriási szerepe van annak a nagynéninek, tanárnak vagy családi barátnak, aki szeretetteljes odafigyelésével, elfogadásával hozzá tud tenni a gyermeket ért hatásokhoz.
Mi történik érzelmi szinten a gyermekünkben, ha túl bizalmas viszonyt alakítunk ki vele? Hogyan változik meg a kapcsolatunk, ha túl szoros, nem a korának megfelelő érzelmi kapcsolódás jön létre, és ártunk-e vagy használunk azzal, ha mindent „őszintén”, már-már túl őszintén megosztunk vele?
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
