Betöltés...

Segítség, kiskutyát és mobilt akar a kiskamaszom!

Bár azt hinnénk, ez a gyermekkor és a kamaszkor közti nyugalmas időszak, valójában a kiskamasz-periódus is tele van meglepetésekkel, nevelési kihívásokkal. Milyen testi-lelki változások alakítják a 8–12 éves kor közti gyerekek pszichéjét és viselkedését? Mit mondjunk nekik, ha váratlanul kiskutyát szeretnének, vagy túl sokat játszanak a számítógépes játékokkal? Miért veszélyes okostelefont adni a kezükbe? És mi a helyes eljárás, ha ki akarja egymás ellen játszani a szüleit? 

  • Pulzus

Sok szülő nincs felkészülve arra, hogy mennyit változik a gyermeke 8–12 éves kora között, és hogy míg néhány hónapja még minden szaván csüngött, hirtelen elkezd mindent jobban tudni, próbálgatja az önállóságát. Ezt az időszakot sokáig figyelmen kívül hagyták, pedig a fejlődéslélektani kutatások kimutatták, milyen fontos változások zajlanak le ilyenkor a gyerekek agyában és testében. De nemcsak a kiskamaszok alakítják ki ilyenkor az énképüket és próbálgatják az önállóságukat, a szüleiknek is alkalmazkodniuk kell, rugalmasan kell fejlődniük a nevelési képességeikben, hogy ne csökkenjen az önbizalmuk.

Ezekkel a gondolatokkal vezetik be új könyvüket Angharad Rudkin, brit klinikai szakpszichológus és honfitársa, Tanith Carey, aki újságíróként már közel tucatnyi, gyermekpszichológiával foglalkozó művet jegyzett. A Mi jár a kiskamasz fejében? – Gyakorlati gyermekpszichológia szülőknek című kötetükben két szakaszra bontják ezeket az éveket: a 8–10, illetve a 10–12 éves kor közötti periódusokra, és 75 hétköznapi helyzeten keresztül mutatják be, hogyan kezelhető például az iskolai szorongás, a testképpel kapcsolatos problémák, a kortársaknak való megfelelés vágya, a barátságok megromlása, a hangulatingadozások vagy az online biztonság kérdése.

Változások az agyban, testben, viselkedésben

A korai években (8–10 éves korban) a kiskamasz egyre komplexebben és kifinomultabban szemlélni a világot, mivel az agya ekkorra majdnem eléri a teljes felnőttkori méretét, ezért a gondolkodása egyre rendszerezettebb és racionálisabb. Ugyanakkor a „minden vagy fekete, vagy fehér” típusú végletes gondolkodása miatt azt hiszi, hogy a dolgok mindig vagy „helyesek” vagy „helytelenek”. Könnyebben tud tervezni és elképzelni a jövőt, az emlékezete egyre inkább a felnőttekére hasonlít. Képes hosszabb ideig koncentrálni és az övétől eltérő nézőpontokat is figyelembe venni, következésképpen megérti, hogy másoknak is megvannak a saját gondolataik és érzéseik. Nem utolsósorban pedig egyre komolyabban veszi a szabályokat, és kiáll az igazság(a) mellett.

Ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válik számára, hogy mit gondolnak róla mások, szeretne jobban beilleszkedni a közösségekbe, míg a családban zárkózottabbá válhat, hiszen rájön, hogy megtarthatja magának, amit gondol, lehetnek titkai. Tudatosul benne a teste, változik a testképe, egyedül szeretne fürdeni és kezd tisztába jönni a hagyományos társadalmi nemekhez társított szerepekkel és elvárásokkal. A játék továbbra is fontos számára, de már szívesen teszteli magát versenyszerű kihívásokkal, a versengés és a gyűjtés igen nagy szerepet (is) játszhat az életében. És bár a kortársak fontosabbá válnak számára, még mindig a szülőkkel tölti a legtöbb időt.

Hozzászólások

Hatezer kalória, marhaszív, szájtapaszos alvás: Erling Haaland módszere túlmutat egy egyszerű diétán

Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.