Magyarországon minden ősszel több százezer gyerek és kamasz kerül gyökeresen új helyzetbe azáltal, hogy iskolát kell váltania. Döntő többségük azért, mert általános iskolából – 4., 6. vagy 8. osztályt követően – gimnáziumba megy, akár amiatt, mert valamilyen okból másik intézményt kell keresni a tanulónak. Ez az új helyzet pedig (azon túl persze, hogy mindenekelőtt meg kell találni a megfelelő iskolát), számos kihívás elé állítja a gyereket és a szülőt is. amit nem mindig olyan könnyű megoldani.
Új intézmény: stresszfaktor
Egy iskolaváltás mindenképpen stressz (akár negatív, akár pozitív értelemben), ez pedig azt jelenti, hogy előfordulhatnak a szokásostól eltérő viselkedésminták – magyarázza Héjja Edit pszichopedagógus. Természetes tehát, hogy ilyenkor mindenki kicsit izgatottabb, és nem kell azonnal pánikba esni, ha a gyerek ideges vagy könnyebben felcsattan. A szokatlan viselkedés még akkor is előfordulhat, ha abba az intézménybe megy, ami ismerős lehet számára, (akár azért, mert a nagyobb testvére oda jár), hiszen akkor is új a közösség, a tanárok, a terem.
Ezt a stresszt azzal is tudja csökkenteni a szülő, ha tompítja a külső tényezők újdonságerejét, ismeretlenségét. Ezek közül az egyik legfontosabb az új intézmény megismerése: ezért érdemes lehet akár még a szünidő vége előtt feltérképezni közösen, merre kell majd reggelente menni, pontosan milyen közlekedési kapcsolatokon keresztül lehet odajutni. Egy ötödikes gyereket még kísérhet egyébként a szülő reggelente (vagy autóval vihet a suliba), de a kilencedikeseknél már elvárás lehet, hogy önállóan közlekedjenek. Mi több, esetükben sokat lendíthet az önértékelésükön és önállóságukon, ha nem szorulnak rá felnőttekre reggelente a felkelésében, a készülődésében, az iskolába időben érkezésében.
