Betöltés...
A gyereknevelésben a legnehezebb talán az, hogy sokszor nem a rossz szándék visz félre, hanem a túl jó. Azt hisszük, az okosság dicsérete önbizalmat épít, a sok különóra előnyt ad, a gyerek előtti veszekedések elrejtése megóvja őt, a testvérféltékenységet pedig több szeretettel lehet megoldani. Egy amerikai szerzőpáros szerint ezek közül több is makacs tévhit lehet. Kugler Judit pszichológus írása.
A lányokról gyakran azt gondoljuk, hogy jobban illeszkednek az iskola világához: fegyelmezettebbek, szorgalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak, miközben a fiúkat sokszor mozgékonyabbnak, figyelmetlenebbnek vagy nehezebben kezelhetőnek látjuk. Csakhogy ennek a látszólagos előnynek ára is lehet. A túl jó alkalmazkodás pszichoszomatikus panaszokban, a családi és iskolai elvárások pedig később a matekos önbizalom, a pályaválasztás és a „nekem ez nem való” érzés kialakulásában is megjelenhetnek.
A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?
Lelkileg különösen megterhelő az iskolások számára a tanév lezárása – hívják fel a szülők figyelmét a Bethesda Gyermekkórház szakemberei arra, hogy ilyenkor a gyerekek támogatásra és nem büntetésre szorulnak.
Nagy érték a barátság, de az igazi jóbarátért tenni kell, az nem terem minden bokorban. A barátkozás folyamatát hosszú évek során tanuljuk meg. Sikereink, kudarcaink segítenek ahhoz, hogy barátokat találjunk és megtartsuk a barátságot.
A tanító a kisiskolás életében a hétköznapok főszereplője, gyakran több időt tölt vele, mint a szülők. Nem csoda, ha elvárásokkal bombázzák. Iskolapszichológus szerzőnk segít eligazodni a reális és irreális igények között.
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Támogassa az önállóságában, erősítse a kompetenciaérzését, csökkentse az őt érő stresszt – ezt ajánlják szakemberek azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke épp iskolaváltásban van. Hogyan segíthetjük leghatékonyabban a közösségi beilleszkedésben? Mit kérdezzünk tőle, amikor hazajön az iskolából? Hogyan reagáljunk, ha rossz jegyeket hoz az új helyen? És mire figyeljünk, ha nem önszántából kell intézményt váltani?
Óriási kaland az első osztályba lépés. Nemcsak a tanulás, a közösségi lét is újdonságokat tartogat a kisdiák számára. Felbukkanhatnak azonban nem várt nehézségek is, amelyekre a szülő felkészítheti a gyermekét – de olyanok is, amelyekre nem tudja.
A negyedik hullám is elért mindannyiunkat. Hogyan tudnak segíteni a tinédzserekkel dolgozó pedagógusok a gyerekeknek?
Avagy mentsük meg a gyerekeket a jelenlegi oktatástól - véli klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerzőnk.
A legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermeke kiválóan teljesítene az iskolában és a különórákon is. De a valóság gyakran nem ennyire rózsás. Sikeres életet szeretnénk a gyermekeinknek, és emiatt gyakran hibákat követünk el.
Ha kevés a férfi pedagógus, nemcsak a fiúk teljesítménye romlik, hanem a lányok is hátrányt szenvednek.
A tanulás hiányán kívül sok oka lehet annak, ha a gyerek az év végén gyenge jegyeket hoz haza. Mit tegyen, és ne tegyen a szülő? Deliága Éva gyermekpszichológus cikke.
Egyáltalán nem elég, hogy a gyermek okos, értelmes, és vágyna tanulni. Deliága Éva gyermekpszichológus írása.
A tanító a kisiskolás életében a hétköznapok főszereplője, gyakran több időt tölt vele, mint a szülők. Nem csoda, ha elvárásokkal bombázzák. N. Kollár Katalin iskolapszichológus, az ELTE tanszékvezetője segít eligazodni a reális és irreális igények között.
