Betöltés...

Ezt kérdezze a szülő, mielőtt a kamasz nyaralni megy

A felnőtté válás útján fontos tapasztalat lehet, ha elengedjük a serdülő gyerekünket a barátaival nyaralni, fesztiválozni, de a döntés előtt mindenképpen fontos tisztázni vele a potenciális veszélyeket és a kereteket. Honnan tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne? Mikor kell engedni, és mikor nemet mondani egy nyaralásra? Hogyan lehet segíteni a jobb döntések meghozatalában? És mit kell tenni, hogy a szüleivel is szívesen töltsön nyáron időt?

  • Pulzus

Nyakunkon a nyár, vége az iskolának, beindul a fesztiválszezon, és rengeteg szülőt nyaggat mostanában a kamasz gyereke, hogy engedje el a haverjaival a vágyott koncertekre, bulizásokra, vízparti ejtőzésekre, sütögetésekre, túrázásokra, adrenalinlöketet garantáló extrém kalandokra, külföldi utakra. Nem kis fejtörés ez ilyenkor a felnőtt részéről, hogy miként döntsön: mennyire bízzon a gyerekében és a társaiban, milyen kontrollt gyakorolhat még a gyereke felett, mennyire engedheti az önállósodási törekvéseket.

Határok vagy keretek?

Nehéz eltalálni ilyenkor a helyes arányokat, hiszen a tinédzser függetlenedési, önállósodási vágya természetes és helyes, teljesen normális, hogy ebben a korszakban számára a kortárs kapcsolatok a legfontosabbak, ám az is biztos, hogy valamennyire még szüksége van a szülői háttérre, az általuk biztosított és megszabott keretekre – magyarázza Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus, mentálhigiénés szakember.

A döntésben (hogy hova és mikor engedi el) segíthet a szülőnek az ön- és gyermekismeret, vagyis az alapján, hogy kicsi korától látva a kamasz fejlődését, kapcsolatrendszerét, személyiségét, jobban meg tudja ítélni, mennyire bízhat meg benne. Hiszen ki más látná, hogy egy 15-16 éves gyerek mennyire képes önálló döntéseket hozni, követni a szabályokat, vagy baj esetén segítséget kérni, mint a szülő.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?