Betöltés...
Ritkán halálos, de nagyon fájdalmas betegség az övsömör. Létezik ellene oltás, amit Németországban ingyen adnak a rászorulóknak, Magyarországon azonban szinte ismeretlen. Pedig a vakcina az időskori szellemi hanyatlástól is védhet. Miért logikus, hogy összefüggés van a demencia és az övsömör között?
„Az övsömör gyakran erős, hosszan tartó idegfájdalommal, bőrkiütéssel, hólyagokkal jár, és nem ritka a hónapokig, akár évekig fennmaradó posztherpeszes fájdalom sem – ezek a tapasztalatok erős motivációt jelentenek az oltás beadásához.” Így látják egy magánszolgáltatónál, a budapesti Nemzetközi Oltóközpontnál. Érthető tehát, hogy mivel a betegség a leggyakrabban idősebb korban lángol fel, elsősorban nyugdíjaskorú páciensek keresik meg őket: sokan egy közeli hozzátartozójuknak a szó szoros értelmében fájdalmas tapasztalata alapján szeretnék megelőzni a betegséget.
További ösztönzést adhatna, hogy tavaly bizonyosodtak be a korábbi sejtések: lehetséges, hogy az oltás csökkenti az időskori demencia egyes fajtáinak kockázatát is. Egy néhány hónapja közzétett tanulmány sajátos walesi tanulság alapján vonta le a következtetést. Ott 2013-ban vezették be az övsömör elleni oltást, de csak egy bizonyos dátum után született emberek számára. A kutatók a határnap előtt és után egy héttel születetteket vették szemügyre, vagyis olyan csoportokat hasonlítottak össze, amelyeknek a tagjai között csak az oltás jelentett lényeges különbséget. Az ilyen módszert természetes kísérletként is szokás említeni. Kiderült, hogy
a következő hét évben az oltottak körében 20 százalékkal ritkább volt az időskori elbutulás.
Az övsömör és a demencia közötti összefüggést logikusnak tartja Princz János háziorvos, a PTE Általános Orvostudományi Kar Alapellátási Intézetének intézeti főorvosa, mert a kórokozó a neurotróp vírusok közé tartozik, magyarul az idegrendszert károsítja. Ez és a vele járó gyulladások pedig legalábbis közvetve hatással lehetnek az agy működésére is. De az is igaz, hogy az időskori elbutulás sok más tényezőtől is függ, és az orvostudomány egyelőre nem ért el áttörést a demencia okainak, megelőzésének feltárásában.
Magyarországon is egyre népszerűbb az arcjóga, amely az arc izmainak tornáztatásával és lazításával ígér frissebb külsőt. Hasonlóan a jógához, ez sem csak testgyakorlás: a feladatok stresszoldó hatásúak. Milyen tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy hatásos a ráncok ellen? Miért nem tűnik jó ötletnek a botoxkezelés?
