Betöltés...

Pszichés szempontból is érthető kedvenc a tengerpart

A víz látványa a mentális egészségre is hatással van.

  • Pulzus

A Michigani Állami Egyetem kutatói minden kétséget eloszlattak afelől, hogy egy tengerparti otthon stresszcsökkentő hatású a lakójára.

A Health & Place című lapban nemrég közölt tanulmányban elsőként mutattak ki statisztikailag megragadható összefüggést az egészség és a vízközelség között.

A kutatás helyszínéül Új-Zéland fővárosa, Wellington szolgált, amit a Tasman-tenger és a Csendes-óceán is körülölel.

Először különféle topográfiai adatokat vetettek össze egy reprezentatív adatgyűjtés egészségre vonatkozó válaszaival.

Majd kiküszöbölték a vagyon, nem, életkor és egyéb befolyásoló tényezők hatását, és megvizsgálták a kapott eredményeket.

A tengerparti kilátás, a rálátás a vízre egyértelműen összefüggött a mentális jólléttel, az alacsonyabb stresszszinttel, akármilyen zöld környezettel vetették össze.

A kutatók a mentális egészség újabb protektív faktorát azonosítva üdvözölnének olyan egészségpolitikai kezdeményezést, amely elérhető és megfizethető tengerparti otthonok tervezését szorgalmazná.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a valósággal, realitással, történeteinkkel foglalkozunk.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?