Betöltés...

Úgy tűnik, de mégsem értjük a mindfulness lényegét

Pedig egyre többen űzzük.

  • Pulzus

A kanadai Waterloo Egyetem nemrégiben közzétett vizsgálata szerint hiába érti az emberek többsége a tudatos jelenlét módszerét elméletben, mégsem sikerül ezt helyesen átültetniük a gyakorlatba.

A mindfulness alapvetése a nehézségek felismerése és elfogadása, ám ez nem valamiféle passzív belenyugvást, önalávetést jelent, hanem aktív elmerülést a kihívásokkal megküzdés során.

A laikusok ezt rendre elfelejtik, amikor hétköznapi helyzetekben gyakorolhatnák a tudatos jelenléttel kapcsolatos ismereteiket.

A kutatók empirikus vizsgálatukban felmérték, hogyan értelmezik és alkalmazzák az emberek a mindfulness fogalmát a mindennapi életükben.

Eredményeik szerint a legtöbben értik, hogy a tudatos jelenlét magában foglalja az aktív elmerülést, ám a gyakorlatban mégis összekeverik az elfogadást a passzivitással vagy az elkerüléssel.

A stresszoldás ugyanakkor nem magától jön létre, hanem a stresszorral kapcsolódás és problémamegoldó készségek bevetése révén.

A pontos megvalósítás és a kívánt eredmény tehát még sokaknál várat magára – olvasható a Clinical Psychology Review hasábjain.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

A társfüggőség sokszor nem a párkapcsolatban kezdődik, hanem a családi múltban

A társfüggőség sokszor nem ott kezdődik, ahol először látványossá válik: nem az első rossz párkapcsolatban, nem a szakítástól való rettegésben, és nem abban a mondatban, hogy „én csak segíteni akarok”. A háttérben gyakran családi minták, elhallgatott traumák, szorongások és generációkon át ismétlődő kapcsolati forgatókönyvek állnak. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása azt mutatja meg, hogyan válhat az elhagyástól való félelem, az önfeladás és a kontroll nemzedékről nemzedékre öröklődő működésmóddá – és hogyan lehet mégis átírni ezt a történetet.