Betöltés...

Ezzel az eszközzel még a zombigörgetésről is leszokhatunk

Sokkal könnyebb elkezdeni meditálni, mint gondolnánk, és valószínűleg életünk sokkal több területén érezhetjük ennek jótékony hatását, mint azt sejtjük. De hogyan formálja a lelkünket és egészségünket a rendszeres elcsendesedés és elmélkedés? Van-e helyes testtartás és ülőpozíció eközben? Meditációnak számít-e az ima? És mi köze a meditációnak a kávézáshoz vagy a fogmosáshoz?

  • Pulzus

Kinek van ideje napi egy-egy órát meditálni? És ha sikerül is: nem valami ezoterikus humbug ez az egész, jó ez nekem valamire? Sokan tehetnek fel ilyen és ehhez hasonló kérdéseket, ha a meditáció kerül szóba. Pedig akik értenek hozzá, azt mondják, hogy bőven elég kicsiben kezdeni, napi 5–10 perces elcsendesedésekkel, és már ez is egész életünkre kiható eredményt hozhat: megoldást a kiégésre vagy a szorongásra, fizikai betegségekre és a memóriazavarra, javítja a teljesítményünket és segít akár a függőségekből is kilábalni.

Az összpontosítás gyengéd formája, elvárások nélkül

Legalábbis ezt állítja egy új könyv, a Meditáció a mindennapokra – Egyszerű módszerek elme és test lenyugtatására című kötet szerzője, Ann Swanson. A diplomás jógaterapeuta bevallott célja, hogy lehántsa a misztikumot az ősi gyakorlatokról, és ismertesse a meditációval kapcsolatos legfontosabb tudományos eredményeket, valamint megmutassa, hogyan segíthetik a különféle technikák az életünk megváltoztatását és a modern világban való eligazodást.

De hogyan is lehet definiálni a meditációt? Swanson szerint meditáció minden olyan gyakorlat, amelynek során figyelmünket és tudatosságunkat ellazult állapotban a jelen pillanatra irányítjuk, ezáltal pedig segítjük a tudat tisztaságát és az érzelmi stabilitást. Ez a tudatállapot könnyed, nyitott, kíváncsi, elfogadó, együttérző és kedves – önmagunk és mások irányába is. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a meditáció az összpontosítás gyengédebb, gondoskodóbb formája az elvárt siker nyomása nélkül.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?