Betöltés...
Miért értjük félre egymást újra és újra? Hogyan tudjuk kitalálni, mit gondol a másik – és mi történik, ha ez nem sikerül? A mentalizáció, vagyis mások gondolatainak és érzéseinek „olvasása” alapvető képességünk, amely nemcsak a kapcsolatainkat, hanem a túlélésünket is meghatározza.
Ki ne vágyna harmonikus párkapcsolatra? Jó vagy rossz hír, ám ezt alapjaiban meghatározza a társak érzelmi intelligenciája. Ami szerencsére fejleszthető.
Csak akarat kérdése! – mondjuk sok mindenre, amivel meg akarunk küzdeni, legyen az a lustaságunk vagy a falánkságunk. Nem ez az egyetlenegy tévhit, amivel az önuralomhoz vezető utunk ki van kövezve.
Nem egyszerű feladat kiigazodni az érzelmek útvesztőjében, pedig mára bizonyítást nyert, hogy a boldogságunk és jóllétünk miatt érdemes foglalkozni velük, és megpróbálni megérteni őket. A szakpszichológus, egyetemi docens beavat minket az érzelmi intelligencia rejtelmeibe, ami szerencsére egész életünkön át fejleszthető.
Az érzelmi intelligencia sokkal fontosabb szerepet tölt be az életünkben, mint gondolnánk. Ráadásul tanulható, fejleszthető, és haladásunkat hamar siker koronázza.
Ez a fajta intelligencia alapvetően meghatározza a szülő-gyermek kapcsolatot.
Kutatás igazolta a népi bölcsességet.
Hihetetlenül széles az érzelmek palettája, és egyénenként változó, ki, hogyan éli meg az érzelmeket. Noha létezésünk alapélményei, nehéz megfogni őket.
Öt hónaposan a csecsemő már meg tudja különböztetni a szomorúság és a boldogság arckifejezéseit. Hároméves kor körül képessé válik mások érzelmi állapotát értelmezni, felismerni és megnevezni. A bonyolultabb érzelmeket azonban majd csak kisiskoláskorban fogja azonosítani és kifejezni.
Bár sokáig nem így gondoltuk, ma már tudjuk, hogy az érzelmek jelentős hatást gyakorolnak a gondolkodásra, a döntéshozatalra és a viselkedésre is. Ebből következik, hogy az a mód, ahogyan az érzelmeinket kezeljük, meghatározó lehet egészségi állapotunk szempontjából is.
Amikor a gyermekünket szomorúnak, dühösnek, kétségbeesettnek látjuk, ne a saját érzelmeinkre válaszoljunk.
Az érzelmi intelligenciához hozzátartozik az önismeret, az önkontroll, a motiváció, az empátia és a társas képesség. Nézzük meg öt munkahelyi eseten keresztül, mit jelentenek, és hogyan fejleszthetők.
Hogyan alakíthatunk ki olyan viselkedésmintákat, amelyekkel a legfájdalmasabb érzések az önismeret, az erő és a kreativitás forrásává válnak?
Óriási a különbség, ahogy férfiak és nők az érzelmeikről kommunikálnak. Hogyan hozzuk közös nevezőre?
Érzelmileg akkor fejlődhetünk igazán, ha elfogadjuk, hogy negatív érzéseink, gondolataink is vannak. Csak azután tudjuk megszelídíteni őket. L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában a személyiségfejlesztés három lépését mutatja be. A második lépés, a második rész az érzelmi intelligencia fontosságáról szól.
A szülők sokszor igyekeznek megkímélni a gyereket, és úgy tesznek, mintha minden rendben lenne. Hiába, a gyerek pontosan tudja, érzi a bajt. Hogyan működik ez a csodálatos radar?
Ahhoz, hogy elősegítsük gyermekünk érzelmi intelligenciájának (EQ) fejlődését, elsősorban a saját érzelmeink kifejezését kell megtanulnunk.
