Betöltés...
Miért nem merünk fizetésemelést kérni a főnökünktől, hogyan szövi át nemzedékeken keresztül egy család életét a szégyen, és miért nem boldogságnak nevezik a pszichológusok a boldogságot? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjén, amelyen L. Stipkovits Erika invitálta önismereti utazásra közönségét.
Ki kicsoda ma Magyarországon? L. Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta segít eligazodni.
Megosztó figyelem kíséri Magyarországon is a családállítást, ráadásul tévhitek, félreértések is övezik a módszert. Semmiképpen sem szabad csodaszernek tekinteni, de megfelelő hozzáállással, szakavatott vezetővel sokat adhat az önismeret mellett elkötelezett egyénnek.
Az egyik szokásos kritikus pont a sógornő érkezése. Pozitívum, hogy a trónörökös és az öccse nem idegenkedik a terápiától.
Ha tudatosan szeretnénk elősegíteni, hogy kamasz gyerekünk nyitottabb legyen felénk, akkor ezeket a kommunikációs módokat ne használjuk - ajánlja L. Stipkovits Erika pszichológus.
A járvány leküzdése után talán esélyt kapunk arra, hogy személyiségünk érettebbé váljon, életünk tartalmasabb, szerethetőbb legyen – véli a HVG Extra Pszichológia magazin pszichológus szakértője, aki a járvány pszichológiai vonatkozásait tekintette át. A lelki fejlődés tíz lehetőségét is kiemelte.
Apáink sokfélék, a legkülönfélébb módon éreznek és viselkednek. Megfogadjuk, hogy nem leszünk olyanok, mint ők, aztán mégis ugyanazokat a játszmákat ismételgetjük. Az elég jó szülőséghez érdemes megvizsgálnunk, milyenek vagyunk, és ez mit okoz a gyermekünkben.
Bízzunk a saját gyerekeinkben, tartsuk be az általuk meghozott szabályokat, és nagyszülőként ne csak a csokit tömjük az unokákba, hanem próbáljunk mi is fejlődni az önismeretben – ajánlja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, akivel új kötete, a Nagyszülők a kispadon? kapcsán beszélgettünk.
Amikor a játszma elindul, mindkét fél azt hiszi, nyerhet, de egymás gyenge pontját megtalálva a végén mindig vesztesként kerül ki belőle minden résztvevő. Hogyan jöjjünk ki a játszmából, ha a párunk sosem segít, hárítja a felelősséget, és nekünk elegünk van?
Meg kell-e bocsátani annak, akitől nem kért bocsánatot a bántalmazója? Ez a kérdés is vitát váltott ki a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek múlt pénteken. Az esten szóba került a jogos düh, a generációkon átadódó traumák, és hogy miért lenne szüksége mindenkinek terápiára.
„A pszichoterápiával az egyén képes pótolni korai érzelmi hiányait, gyógyítani elszenvedett traumáit, ami szinte mindig tudattalan” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akivel közelgő szalonestje előtt beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
Az utóbbi pár hónapban mélyebbre ástam magam a bántalmazások és traumák világába, mint egy átlag civil. Tavaly kezdtem el analitikusan orientált terápiába járni, akkor esett le, mennyi traumám van nekem is. Olyanok, amelyek létezéséről addig nem is tudtam, mert a jelenlétük teljesen természetesnek tűnt.
Örök talány, hogy szükséges-e a hosszú távú biztonságot nyújtó házasság, vagy engedjünk a csábításnak, és váltogassuk a partnereinket? A hűség szerető kötődés, kitartás valaki vagy valami mellett, vagy illúzió?
A nagy önérvényesítési kísérletek közepette nem egyszer vallunk kudarcot, mert túl passzívvá vagy épp agresszívvá válunk. Miért futjuk ugyanazokat a meddő köröket a munkahelyi és a családi konfliktusok során? A HVG Extra Pszichológia Szalonjában kiderült, hogy nem is túl bonyolult a hatékony önérvényesítés receptje.
A személyiségfejlesztés sok lépése közül a három legfontosabbat mutatja be L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában. A harmadik, utolsó rész a transzgenerációs, azaz a generációkon átívelő hatások meghatározó szerepéről szól.
Érzelmileg akkor fejlődhetünk igazán, ha elfogadjuk, hogy negatív érzéseink, gondolataink is vannak. Csak azután tudjuk megszelídíteni őket. L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában a személyiségfejlesztés három lépését mutatja be. A második lépés, a második rész az érzelmi intelligencia fontosságáról szól.
Minél jobban igyekszünk a tökéletesség látszatát kelteni, annál nehezebb ott legbelül. L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában a személyiségfejlesztés három lépését mutatja be. Az első lépés, az első rész az önismeret fontosságáról szól.
„A testvérkapcsolatokra is ugyanaz igaz, mint a személyiség alakulására: az egészséges fejlődéshez szükséges a minimális frusztráció” – mondja L. Stipkovits Erika, akinek a napokban jelenik meg Ölelni és ölre menni címmel új könyve a testvérekről. A klinikai szakpszichológussal többek között a gyerekkori testvérkapcsolat felnőttkori hatásáról, a rivalizálásról és a jó testvérek mítoszáról beszélgettünk.
Pszichológiai könyveket ajánlunk karácsonyra: mert együtt könnyebb változni!
Mindannyian álomkapcsolatra vágyunk, ám sok esetben nem teszünk mást, mint várjuk hozzá az álompartnert, aki majd valóra váltja álmainkat. Pedig az ilyen kapcsolatot nem adják ingyen. A jó hír, hogy megvalósítható. A rossz hír: csak azoknak, akik hajlandók keményen dolgozni érte.
