Betöltés...
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket. Nem kell, hogy álextrovertált életet éljünk, csak mert a nyugati társadalmak azt idealizálják. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
Amint felmegyünk a világhálóra, és magunk mögött hagyjuk az offline fizikai teret, személyiségünk új arca jelenik meg. Az internet világában már online személyiségünkkel veszünk részt, amit mi magunk építünk olyanná, amilyenné csak szeretnénk.
Belénk kódolt párkeresési vágyunk, hogy megtaláljuk a másik felünket. De mire is kell nekünk a másik? Ha felfedezzük igazi énünket, a teljességet önmagunkban, nem lesz szükségünk arra, hogy netán ártó módon kapcsolódjunk.
Valójában szinte képtelenség egymáshoz hasonlítani a különböző szexpartnereket, hiszen minden helyzet és személy másmilyen. De vajon hogyan működünk mi magunk a különböző partnerekkel, különböző szituációkban?
Az emberek 20 százaléka tartozik a szuperérzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
A legtöbb szülő arra vágyik, hogy gyermeke boldog legyen. Vajon jobb annak a rámenős gyerkőcnek, aki többször kerül konfliktusba, vagy inkább a visszahúzódó kisgyerek érzi jobban magát egyedül a szülei közelében?
Törekszünk a jóra, és szeretnénk önmagunkat jónak megélni. Sokaknak sikerül békésen elválniuk, de ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról, akiket rövidebb-hosszabb időre úgy elsodornak az érzelmeik, hogy az számukra is meglepő gondolatokra és tettekre készteti őket.
Vajon mennyire eldöntött kérdés születésünkkor, hogy optimista vagy pesszimista ember lesz-e belőlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelídíthető.
Hosszúkövetéses kutatásban vizsgálták a kamaszból lett nyugdíjasokat.
Létezik egy bizonyos személyiségjegy, mely elárulja a zenei érzéket.
Életünk folyása nem egyszerűen A pontból B pontba tart, hanem tipikus szakaszok, ciklusok jellemzik. Nézzük sorban, hogyan állapítja meg a pszichológia e szakaszokat, és mit tart róluk meghatározónak.
Meglepő dolgoktól függhet, éppen hogyan érzünk.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Baráti társaságban, családban, munkahelyen nagy kedvvel, néha már-már kényszeresen kategorizáljuk az embereket. Miért tesszük, miért van szükségünk a biztonságra, hogy az emberek típusokba sorolhatók?
Az új évben sokan szeretnénk akár több dologban is formálódni, átalakulni. Pszichológus szakértőnk a személyiség változási lehetőségeit és annak megítélését gondolta végig.
Ismer olyanokat, akik felnőtt fejjel vágtak bele egy új hobbiba? Netán ön sem tudott ellenállni a divatnak?
Már ilyen is van: karácsonypszichológiai kutatási irányzat. Azt vizsgálja, hogyan közelítünk az ünnepekhez, és ez mit árul el rólunk. Olvassa el Makai Gábor pszichológus írását, azután szavazzon: ön melyik kategóriába tartozik?
Az extrovertáltak és a szorongók pláne.
Baráti társaságban, családban, munkahelyen nagy kedvvel kategorizáljuk az embereket. Természetesen másképp címkézi az ember önmagát, másképp a barátait, rokonait és az ismeretleneket. Miért van szükségünk a biztonságra, hogy az emberek típusokba sorolhatók?
