Szeptember 22-e az autómentes nap, amire a kormány egy 999 forintos napijeggyel készült a tömegközlekedésben, valamint egy hét ingyenes kerékpárszállítással. Nem egy nap változtat meg mindent, de a trend egyértelmű: az IDEA Intézet 2018 és 2025 között rendszeresen végzett felmérései azt mutatják, hogy
miközben országosan csökken a kerékpárral közlekedők aránya, Budapesten még nő is.
Azok közül, akik szívesen ülnének biciklire, de nem teszik, a legtöbben (51 százalék) azt érzik a legnagyobb akadálynak, hogy rossz a közlekedési kultúra, a második leggyakoribb ellenérv (46 százalék) pedig az, hogy nem elég biztonságos az útvonal. Összegyűjtöttünk néhány javaslatot és tanácsot azoknak, akik most szeretnének biciklire ülni a városi forgalomban, mert néhány apróságtól máris sokkal szebb a világ bringán, arról nem is beszélve, milyen kedvező egészségügyi hatásai vannak ennek a közlekedési módnak.
A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?
