A szerencsésekkel bezzeg elnézőek vagyunk

Ha valaki erkölcstelenül vagy gondatlanul viselkedik, de a szerencse folytán nem okoz kárt, azt enyhébben ítéljük meg, mint azt, aki nem volt ilyen szerencsés. Ez, a filozófiában „morális szerencseként” ismert jelenség tudattalanul hat az ítéleteinkre – mutatta ki Heather Lench texasi pszichológus és csapata.

A British Journal of Psychology című lapban bemutatott kísérletben kitalált történetet használtak, melyben két ember vaktában elhajít egy-egy követ a magasból; az egyik nem okoz kárt, a másik egy autót talál el, és megöl valakit. Mindkettőjüket letartóztatják.

A kérdés, melyikük milyen felelősséget hordoz? A többség szerint a halált okozó alak súlyosabb büntetést érdemel, mint hasonlóan felelőtlen, ám szerencsés társa. A kérdésre azonban, hogy általában hogyan vélekednek a büntetésről, az volt a többség válasza, hogy az elkövetőkről a szándék alapján kell ítélni, a véletlen következmény nem számít.

Úgy tűnik, amikor megismerik a kimenetet, az érzelmeik kerekednek felül, és a nézeteik ellenére mégis a következmény alapján ítélkeznek.