Betöltés...
Magyarországon is igen népszerű A Titok című könyv, mely áltudományos fejtegetéssel toborozza az univerzum rezgéseiben hívőket. Nem naiv balgaságról van szó: az elmélet kifejezetten ártalmas és bántó lehet.
A vonzás szabálya rendkívül egyszerű. Mint ahogy az univerzumban mindennek, a gondolatoknak is adott frekvenciájú energiájuk van. Amikor megjelenik az elménkben egy gondolat, az univerzum reagál a frekvenciájára – érvényesül a „hasonló hasonlót vonz” elv és a gondolat által hatással leszünk a valóságra. Egyszerűen bevonzzuk az elképzelt dolgot: a gondolat teremtő ereje létrehozza az elképzelt dolgot.
A fenti gondolatmenet legnépszerűbb propagálója Byrne Rhoda ausztrál forgatókönyvíró és producer A Titok című, először 2006-ban megjelent könyve. Rendkívül vonzó és népszerű gondolatmenet, valóságtartalma azonban kétségbe vonható – állítja Szondy Máté pszichológus Mit vonz be a vonzás szabálya? Tökéletlenségünk tökéletessége című cikkében. A HVG Extra Pszichológia legújabb, február 24-én megjelent számában az egyetemi adjunktus négy alapvető problémát vázol fel a vonzás szabályával.
Nézzük ezek közül az áldozathibáztatás problémáját!
Ha mi vonzzuk be a jó vagy a rossz sorsunkat, akkor azok, akiket balszerencse sújt, felelősek a velük történtekért – ezt állítja ugyanis a könyv. Anyagi problémák? Nem gondolt eleget a „bőségre”. Szerelmi csalódás? Túl sokszor jutott eszébe a kudarc lehetősége. Betegség? Túl sok betegséggel kapcsolatos gondolata volt, és elhitte, hogy megbetegedhet.
„Hiába mondják az orvosok valakinek, hogy a túlsúlyát a pajzsmirigy-elégtelensége, a lassú anyagcseréje vagy az örökletes hajlama okozza, ezek mind csak kifogások, amelyek elkendőzik a beteg »kövér gondolatait«. Ha elfogadod és elhiszed, hogy ezeknek a diagnózisoknak bármelyike igaz is lehet rád, továbbra is kövérségre kárhoztatod magad” — olvasható a könyvben.
Ha súlyos, esetleg gyógyíthatatlan betegséggel kapcsolatban jelenik meg ez a fajta gondolkodásmód, akkor komoly másodlagos traumát okozhat – véli Szondy Máté. A diagnózis (például rák esetén) önmagában is súlyos trauma; ezt tovább súlyosbítja az a hamis gondolat, hogy esetleg mi okoztuk a betegséget azzal, hogy nem voltunk elég „pozitívak”. Az áldozathibáztatás legetikátlanabb formája, hogy A Titok szerint a tömegszerencsétlenségek áldozatai is felelősek a sorsukért: egy lezuhanó repülő utasainak például olyan rezgésű gondolataik voltak, melyekre az univerzum a balesettel válaszolt.
Olvassa tovább a cikket, amelyet a HVG Extra Pszichológia
legfrissebb, titkainkkal foglalkozó számában talál. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most!
Ha most fizet elő, akkor megajándékozzuk +1 lapszámmal. 5 lapszám 4 áráért!
Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti.
Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!
A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.
