„A mértékletesség erényének és az öngondozás gyakorlatának elmélyítése az alkohol iránti sóvárgásban megtalált tanulságok által.” Így foglalja össze a „száraz november” célját az alkoholmentes kampányt 2016-ban elindító Kék Pont alapítvány honlapja. A mozgalomban mindazoknak érdemes részt vennie, akik „legalább hetente egyszer vagy annál többször” isznak és szeretnének többet megtudni az alkoholhoz fűződő viszonyukról, viszont – figyelmeztet a szervezet – „a komoly alkoholproblémával küzdő napi nagyivók” inkább keressenek fel szakembert.
Heti több mint 14 pohár
A problémát azért is komolyan kell venni, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 15–49 éves korosztályban az alkohol a korai halálozás és a fogyatékosság legsúlyosabb kockázati tényezője, az összes haláleset 10%-át okozza. Magyarországon a férfiak közel 10, a nőknek pedig 1,5%-a tekinthető nagyivónak (vagyis férfiként hetente több mint 14, nőként több mint 7 pohár szeszes italt fogyasztanak el, vagy hetente rohamszerűen isznak) – derül ki a KSH összefoglalójából. És a valós helyzet alighanem ennél is rosszabb, hiszen, mint arra a statisztikai hivatal felhívja a figyelmet, ezek az adatok önbevalláson alapulnak, márpedig az alkohol stigmatizáló hatása (és az ebből fakadó tagadás) miatt ez csak „nagyon óvatos becslést” tesz lehetővé.
Testi, fiziológiás szinten kétségkívül az alkohol az a szer (a dohányzással karöltve), amely a legkönnyebben elérhető és a legszembetűnőbben hat az emberi szervezetre: egyebek mellett rombolja az idegrendszert, súlyosan károsítja a májat, szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. A szerhasználati zavarok mellett azonban az utóbbi 10-15 évben szakmailag és társadalmilag is egyre nagyobb figyelem irányul a viselkedési addikciókra, mint amilyen például az internet-, pornó-, testedzés-, videójáték-, vásárlás- vagy munkafüggőség – jelzi Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus, aki több mint tíz éve foglalkozik szenvedélybetegekkel.
