Betöltés...

Közös félelmünk, amit együtt gyógyíthatunk

Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?

  • Pulzus

Halálos tornádók, pusztító szárazságok és csapadékhiány, mindent letaroló erdőtüzek, vagy éppen a Magyarországra telepíteni szándékozott akkumulátorgyárak ellenőriz(het)etlen környezetszennyezése.

Megannyi esemény és hír, amelyek nap mint nap szembesíthetnek bennünket azzal, hogy nyakunkon a sokáig csak emlegetett klímaváltozás – sőt immár klímaválság –, valamint, hogy a fenyegető jelek ellenére az emberi tevékenység sok szempontból tovább rontja a helyzetet, ahelyett, hogy mentenénk, ami még menthető.

Nem véletlenül érzékelhető egyre többeknél valamiféle pszichés reakció erre a jelenségre, különösen a fiatalabb korosztályok körében. Egy pár évvel ezelőtti nemzetközi felmérés úgy találta, hogy a 16–25 éves korosztály tagjainak több mint fele szomorúságot, szorongást, haragot, tehetetlenséget, bűntudatot él át a klímaváltozás eseményeinek kapcsán.

Érzelmi reakciók széles spektruma

Ezek közül a leggyakoribb, a szorongás olyan, a tehetetlenség érzetével összekötődő félelem, amikor úgy érezzük, nem vagyunk befolyással a történésekre.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kellemetlen érzésekre a klímaszorongás helyett egyébként helyesebbnek tartja az ökoszorongás fogalmat Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, az ELTE docense, mert szerinte itt többről van szó, mint a klímával kapcsolatos aggodalmakról, ez ugyanis egy jóval átfogóbb, a természetet és a jövőnket egyaránt veszélyeztető jelenség.

Ezek az aggasztó változások pedig érzelmi reakciók nagyon széles spektrumát válthatják ki, amit összefoglaló néven pszichoterratikus szindrómaként emlegetett Glenn Albrecht ausztrál ökofilozófus. Ennek a negatív dimenziójához tartozik a szorongáson túl sok más jelenség is, a dühtől a veszteségérzeten és az ökobűntudaton át az ökogyászig.

Ez utóbbit solastalgiaként is említi, és azt a fájdalmas, nosztalgikus érzést érti alatta, ami a már megtapasztalt vagy előrevetített ökológiai veszteségek nyomán ébred valakiben. Megjegyzendő, hogy a természet átalakulásával kapcsolatos sokszínű mentális állapotba akár a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is beletartozik, ami például egy extrém időjárási jelenség átélése után alakulhat ki.

Olvassa tovább a cikket a HVG Pszichológia 360-on! Az első hónapban az előfizetés csak 5 Ft. Bővebben a lapról itt. Böngésszen egyedülálló pszichológiai Tudástárunkban!

Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

David Beckham kényszerei mögött ott van egy gyakran félreértett betegség

David Beckham egyszer arról beszélt, hogy bizonyos tárgyaknak nála pontos rendben kell állniuk. Erre könnyű mosolyogva legyinteni: mindenkinek vannak furcsa szokásai, apró ellenőrzései, saját szabályai. Csakhogy van egy pont, ahol a rend, az ismétlés vagy a megnyugtatás keresése már nem játékos rigolya, hanem szorongással járó kényszer, amely átveheti az irányítást a mindennapok felett. Dr. Gács Zsófia orvos, endokrinológus írása.