Betöltés...

Ezért együnk együtt húsvétkor

Nemcsak többet esznek, de boldogabbak is azok, akik megosztják másokkal az étkezés örömét, akár ünnepi alkalmakkor, akár egy munkaebéd során ülnek közösen asztalhoz – állítja egy friss kutatás. De miért használható az érzelmi jóllét mérőszámaként a közösen elköltött vacsora? Mit (ne) tegyünk, hogy valóban boldogító legyen az együttlét a fehér asztal mellett? És milyen lehetőségeket rejt a magányos étkezés?

  • Pulzus

„Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek” – hangzik a szállóige-szerűen is használt sor Arany János Családi kör című versében, amihez most már hozzátehetjük: nemcsak az ételt érezzük finomabbnak, hanem magunkat is boldogabbnak, ha másokkal költjük el.

Az egy hónappal ezelőtt kiadott World Happiness Report, azaz a világ országainak boldogságszintjét mérő éves jelentés egyik fontos tanulmánya ugyanis arra hívja fel a figyelmet, milyen szoros összefüggés van az élettel való elégedettségünk, valamint a pozitív gondolataink és aközött, hogy milyen gyakran étkezünk másokkal közösen. Ez a hatás életkortól, nemtől, kultúrától, országtól vagy vallástól függetlenül érvényesül.

Kenyeres pajtások és magányos étkezők

Ez jó hír, különösen húsvét (vagy karácsony) táján, amikor a családok igyekeznek, akár a szokásosnál jóval nagyobb körben is, közösen elkölteni legalább egy-két ünnepi étkezést. Évezredek óta tudható persze, hogy a fehér asztal melletti találkozások milyen jó hatással vannak a pszichére és a társas kötődésekre, több nyelvben a barát-partner-társ szavak gyökere a kenyér megosztására (a latin „cum panis”-ra) vezethető vissza, ahogyan erre utal a magyar „kenyeres pajtás” kifejezés is. Alberto Prati, a patinás UCL (University College London) adjunktusa és kutatótársai viszont most arra voltak kíváncsiak, hogyan lehet ezt a hatást tudományosan is igazolni, felmérni.

Egy nemzetközi vizsgálat keretében 142 ország több mint 150 ezer lakosát kérdezték meg az étkezési szokásaikról (az elmúlt héten hányszor ebédeltek és vacsoráztak másokkal) és a jóllétükről. A válaszok régiónként igen nagy szórásokat mutattak, hiszen Dél-Amerikában például az ott élők étkezéseik több mint kétharmadát másokkal együtt költik el, ugyanakkor Dél- és Kelet-Ázsia országaiban (India, Pakisztán, Banglades, Japán és Dél-Korea) ez az arány kevesebb mint egyharmados. Magyarország e téren a középmezőnybe tartozik.

Olvassa tovább a cikket a HVG Pszichológia 360-on! Az első hónapban az előfizetés csak 5 Ft. Bővebben a lapról itt. Böngésszen egyedülálló pszichológiai Tudástárunkban!

Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

Vízben rejlik a longevity titka? Az úszás meglepő hatásai az ízületekre, a szívre és az agyra

Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk  olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.