Betöltés...

Lelki szükségleteink elégülnek ki az őszi-téli bekuckózással

A napfényes órák számának csökkenése és a természet változása minket is arra késztet, hogy befelé forduljunk, erőt gyűjtsünk, töltődjünk. Milyen külső és belső tényezők állnak a bekuckózás jelensége mögött? Miben különbözik a magány és az egyedüllét? Hogyan fordíthatjuk hasznunkra, a „hygge”, a „lagom” vagy a „fika” mögötti skandináv tudást? És mit tegyünk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára?

  • Pulzus

Vészesen rövidülnek a nappalok, és ez még másfél hónapon át csak rosszabbodni fog, miközben egyre hidegebb lesz odakinn, ráadásul a levelek lehullásával a színek is eltűnnek a természetből, és ha ez nem lenne elég, menetrendszerűen érkeznek a felső légúti nyavalyák.

Nem csoda, ha ezekben a hetekben mind többen küzdenek a szezonális affektív zavarként ismert jelenséggel, amely a napfénymennyiség erőteljes csökkenése miatt elsősorban a téli hónapokban okozhat sokaknál a depresszióhoz hasonló tüneteket. Bár a megnyíló karácsonyi vásárok és a harsány, vásárlásra ösztönző akciók igyekeznek némi izgalmat, fényt és életet hozni a hétköznapokba, a Google-keresési trendjeit figyelve évek óta november harmadik hetében tetőzik azok száma, akik a „szezonális depresszió” kulcsszóra keresnek rá.

Önként választott erőgyűjtés, töltődés

Ennek házilagos kezelésére, vagy inkább megelőzésére lehet jó a „bekuckózás”. Ez az egyre gyakrabban használt fogalom a külvilág zajától való tudatos visszahúzódást jelenti, amikor jólesik társas események helyett inkább otthon maradni és egy olyan meghitt teret létrehozni, ahol valamiképpen a természet ritmusához, az őszi-téli elcsendesedéséhez igazíthatjuk az életünket, és egy puha takaró, egy csésze forró ital, egy jó könyv meg egy kis hangulatfény segítségével megteremtjük a saját biztonságos zónánkat.

A visszavonulás utáni vágy és az ehhez társuló hangulatingadozás élettani háttere, hogy ilyenkor jóval alacsonyabb a szintje az alvási ciklust irányító hormonnak, a melatoninnak, illetve a hangulat szabályozásában is fontos szerepet betöltő neurotranszmitternek, a szerotoninnak. Pszichés szempontból pedig ez az időszak nagyon hatékonyan szolgálhatja a lelassulás, a meghittség és a befelé fordulás emberi szükségletét. Merthogy a bekuckózás normál helyzetben nem az elbújásról szól, hanem az alkalmazkodásról, a bennünket ért ingerek feldolgozásáról, az erőgyűjtésről, a töltődésről, a gondolataink és érzéseink rendezéséről. Ami történhet csendben elmélkedve, olvasás vagy akár naplóírás közben.

Tudományosan is igazolt, hogy ha valaki képes erre az önként választott erőgyűjtésre, kognitív és emocionális feltöltődésre, azáltal erősödik az érzelmi szabályozóképessége, jobb lesz a belső kontrollja, következésképpen hosszabb távon hatékonyabban tudja majd kezelni a rá zúduló stresszt és kiegyensúlyozottabb lesz. Nemcsak a természetnek, nekünk is szükségünk van újra és újra kevesebb ingerre, több önreflexióra, a belső hang meghallgatására.

Hozzászólások

Nem alszik, ezért mindent bevetne? – ezt kell tudni a melatoninról, az altatókról és az alvást segítő gyógynövényekről

Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.