Betöltés...

Váradi Fanni szexuálpszichológus: Kizárólag a testen dolgozni sosem elég

Ha a környezet impulzusaira figyelünk, belső elvárássá válhat, hogy miként kell kinéznünk ahhoz, hogy tetsszünk. Hogyan befolyásolja a testképünk az ismerkedést és a pártalálást, illetve az erotikus érdeklődésünket? Többek között erről kérdeztük a Váradi Fanni szexuálpszichológust.

  • Pulzus

Miként befolyásolja a párkeresést, ha ideálisnak tartjuk az alakunkat, a testsúlyunkat – vagy nem éppen?

A testkép és az önbizalom nagyon szorosan összefügg, gyakran mondjuk, hogy először magunkat kell szeretnünk ahhoz, hogy más tudjon minket szeretni. Így, ha valaki elégedetlen a testével, és azt érzi, hogy emiatt nem érdemel figyelmet, szeretetet, ez negatívan hathat az ismerkedésre is. A testtel kapcsolatos fokozott szorongások miatt beszűkülhetnek a lehetőségek, könnyen előfordulhat, hogy az illető visszahúzódóvá válik. Valójában nem a tényleges kinézet a fontos, hanem, hogy miként viseljük a testünket, hogyan gondolkodunk róla. Ez sokkal nagyobb hatással van az ismerkedésre, mint maga a testünk. Akinek testképzavara van, torzítva érzékeli a megjelenését, és túlzott jelentőséget tulajdonít a külsőségeknek, amivel teljesen háttérbe szorítja az önértékelése összes többi aspektusát. Testképzavar esetén nemcsak az ismerkedési nehézségek miatt érdemes szakemberhez fordulni, hanem azért is, hogy a terápia során feltárjuk mindazt, ami miatt kialakult. Az önismeret segít a gyógyulásban és a mások felé nyitásban is.

Mi határozza meg, hogy miként gondolkodunk az ideális alakról, külsőről? Hogyan működnek az elvárásaink saját magunkkal és a (leendő) párunkkal kapcsolatban?

Erre leginkább a kulturális normák, a média, a közösségi média, a minket körülvevő világ van hatással. Idealizált képeket közvetítenek, amelyek torzítják a valóságérzékelésünket, így ültetnek el bennünk irreális elvárásokat. A családnak is lehet benne szerepe, a szüleinktől is átvehetünk mintákat arról, hogyan gondolkodnak a testükről, alakról, testképről. A saját tapasztalatok, a párkapcsolatainkban megéltek szintén beépülnek: ha az első nagy szerelemben olyan partnerünk van, aki kifejezi elégedetlenségét a testünk bármelyik aspektusával kapcsolatban, akkor belsővé tett elvárássá válhat, hogy miként kell kinéznem ahhoz, hogy tetsszem.

Milyen szerepet játszik mindebben a közösségi média, a fogyasztói kultúra testfetisizálása?

Általában véve mondhatjuk, hogy a női test tárgyiasítva van, hiszen szinte mindent így próbálnak eladni. A szépségiparnak még célja is, hogy a nők elégedetlenek legyenek, hiszen akkor veszik meg a termékeket. Az influenszerek, celebek között is kevés olyat látunk, aki átlagos testalkattal, pozitív példaként jelenik meg. A közösségi média torzítása eleve csak azt mutatja, hogy mindenkinek minden könnyen megy, emiatt a párkereséssel küszködők könnyen érezhetik úgy, hogy mindenki másnak van kapcsolata, kivéve nekik. Ötven évvel korábban ezt még nem nyomták minden nap az arcukba. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy a fiatalabb generációk mennyire nyitottak a testpozitivitásra – több influenszernek például kifejezetten ez a profilja –, kezd bekerülni a köztudatba, hogy nem minden a külső, elismerik, hogy vannak tökéletlenségeik, és erről beszélnek is.

Hozzászólások

Amikor a béke kedvéért lassan eltűnünk önmagunkból – hol kezdődik az önalávetés egy kapcsolatban?

Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.