Betöltés...

Előnyünkre is válhat, ha néha haragszunk

A haragot sokan olyan érzésnek tartják, amelyet jobb minél gyorsabban elnyomni. Pedig önmagában nem az a baj, hogy dühösek leszünk: sokkal inkább az számít, felismerjük-e, mi váltotta ki, és mit kezdünk vele. Dr. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, mit jelezhet a harag, mi történik, ha rendszeresen háttérbe szorítjuk, és hogyan lehet úgy kifejezni, hogy ne romboljon bennünket vagy a kapcsolatainkat.

Nyilván nem én vagyok az egyetlen, akibe gyerekként azt nevelték, hogy a harag mindig rossz tanácsadó. Ezt akkoriban nem igazán értettem, inkább csak elfogadtam, hogy így van. Jóval később lett csak egyértelmű, hogy a harag tartós elfojtása sem feltétlenül jó stratégia: ezt az érzést is érdemes felismerni, megérteni és megtanulni szabályozni.

A fontosabb kérdés tehát az, mit kezdünk a haraggal. Az érzelem elnyomása ugyanis nem ugyanaz, mint annak szabályozása: előbbi inkább azt jelenti, hogy megpróbáljuk nem érezni vagy nem tudomásul venni, utóbbi pedig azt, hogy felismerjük, és úgy fejezzük ki, hogy közben ne ártsunk magunknak vagy másoknak.

https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20261002_vonazalom-parkapcsolat-mintak-semak-szulok-biztonsag

Hozzászólások

Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor: ugyanaz az étel máshogy hathat ránk reggel és este

Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Győző-Molnár Anna