Betöltés...
Vége a zeneélvezet univerzalitása mítoszának.
A zene a legtöbbünk számára fontos örömforrás, kulturális és társadalmi jelentősége miatt pedig azt gondoljuk, hogy boldogító hatása egyetemes, azonban empirikus vizsgálat eddig nem született a témában.
Josep Marco-Pallares katalán kutató és kollégái a Current Biology című lapban közölt cikkükben rögtön le is rántották a leplet a zeneélvezet univerzalitásának mítoszáról.
Kísérletükben, ahol egy zenei és egy pénzzel ösztönzött feladat (mindkettő az agy ugyanazon jutalmazó rendszerét aktiválja) során rögzítették a résztvevők élettani érzelmi reakcióit, és bebizonyították, hogy léteznek olyan egészséges egyének, akiknél a muzsika semmilyen típusa nem vált ki érzelmi reakciót.
Tudományos jelentőségű lehet, ha megtaláljuk ezeket az embereket, mert így kiderülhet, mely agyterületek érintettek a zeneélvezetben, azaz hogyan lesz hangjegysorból érzelem.
Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, május 26-án megjelent számában olvashat, mely test és lélek egymásra hatásával foglalkozik: Hogyan lehetünk harmóniában a testünkkel? Mit üzennek a betegségeink? Mi áll evési zavaraink hátterében? Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál!
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
