Betöltés...

Stresszel? Madárcsicsergés lehet a gyógyír

A természet jótékony hatással bír.

  • Pulzus

A skót orvosok tavaly ősz óta kivételes helyzetbe kerültek: krónikus és mentális betegségekre immár nemcsak a szokásos gyógyszereket írhatják fel, hanem segítségül hívhatják a természet gyógyító erejét is.

A Shetland-szigeteken bevezetett intézkedés értelmében például stresszre, szívbetegségre, diabéteszre orvosi javaslatként írhatnak elő tengerparti sétát, kirándulást, madárcsicsergés-hallgatást.

A The Guardian online-on közzétett hír szerint a páciensek részletes írásos programjavaslatokat kapnak, amelyek valamilyen formában érintik a környék természeti látnivalóit, jellegzetességeit, és elősegítik az ellazult, relaxált állapot kiváltását.

A környék adottságai fantasztikusak, itt volt az ideje, hogy egészségügyi szempontból is felismerjék a természet jótékony hatását, és alapozzanak rá – így vélik a hírt örömmel fogadók.

Az újítók remélik, hogy a kezdeményezés másokat is ösztönözni fog hasonló intézkedések bevezetésére, hiszen a természet gyógyító erejét számos kutatás alátámasztotta már.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben örökölt sorsunkkal, a transzgenerációs hatással foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.




Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?