Kivártuk – a jó esetben – kilenc hónapot, túléltük a szülést, a kórházi napokat, és végre otthon vagyunk újszülött gyermekünkkel. Amíg azonban a szülésre rengeteg felkészítő tanfolyam létezik, a gyerekneveléshez legfeljebb kéretlen tanácsokat kapnak a szülők, valós segítséget már sokkal ritkábban.
Pedig ahogy nő a gyermek, úgy lesz egyre több a kérdés, és úgy nő a tabuk és a dilemmák száma is. Ezek között pedig néha olyanok is akadnak, melyeket a szülők még egymásnak sem mernek feltenni. Találhatom furcsának a szexuális együttlétet a szülés után? Rossz anya vagyok, ha visszamegyek dolgozni? Lehet-e egy szülőnek elege a gyermekéből?
Ezekről is beszélt a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi, a Marczibányi Téri Művelődési Központ kerekasztal-beszélgetésén Szél Dávid. A tanácsadó szakpszichológus – akinek nemrég jelent meg Tabuk és dilemmák a gyermeknevelésben című könyve – szerint a legnagyobb tabu talán az, hogy nem a gyereket kell nevelni, hanem a szülőt, ezt azonban nagyon kevesen ismerik be.
„Ehelyett az a társadalmi igény, hogy legyen mindenki tökéletes” – tette hozzá. A szakember úgy látja, a gyermeknevelés egyik legnagyobb hibája, hogy nehezen bíznak a szülők a gyermekeikben, abban, hogy nem folyamatosan kontrollálni kell őket, hanem kísérni az érési folyamatban. Ez az első gyermeknél különösen nehéz, pedig a gyermeknek csak teret kell adni – amire tőlünk valóban szüksége van, az a szeretet, az étel, az ital és a biztonság.
Szél Dávid és Szörnyi Krisztina
Miből lesz a tabu?
Felnőttként rengeteg tabut ismerünk, de azt már kevesebben tudjuk, hogy ezek hogyan keletkeznek az életünk, neveltetésünk során. A megfejtés az, hogy ezek mindig a szülőnél vannak, nem a gyermek gyártja őket. „Van, amiről azt gondoljuk, hogy nem értené meg a másik, mást kínosnak gondolunk, és akadnak kegyes hazugságok is” – sorolta az okokat Szél a műsorvezető Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője kérdésére. Arra ugyanakkor ő is figyelmeztetett, hogy a gyermekek mindig megérzik, ha valamit nem mondanak el nekik, és az űrt a saját fantáziájukkal töltik ki.
„Szülőként nem tudunk gyerekfejként gondolkozni. Azt kell megértenünk, hogy a gyereknek mi a fontos, amikor belekérdez valamibe. Őt a saját helyzete, a személyes élettere és a biztonsága érdekli” – mondta.
A beszélgetésen a pszichológus példákkal is illusztrálta, hogyan is lehet jól kezelni a családban felmerülő tabukat. Gyakran előfordul például, hogy a gyermek olyan családi titkokra kérdez rá, amiket a legszívesebben nem osztanánk meg vele. Ettől sem kell azonban megijedni, hiszen „probléma akkor lenne, ha a gyerek egyáltalán nem kérdezne”.
A járda közepén
Szél Dávid szerint a családról sem úgy kell beszélgetni, hogy leülünk a gyerekkel, és elmeséljük neki a családfánkat. „A családtörténet akkor ideális, ha már az elejétől részét képezi a beszélgetéseknek” – mondta a szakember, aki szerint ugyanígy kell bánni a traumákkal is. „Ha valami traumatikus vagy fáj, akkor először azt kell megértenünk, hogy ez nem a mi hibánk, és nem magunkat kell felelőssé tenni érte. Ezután már a gyermeknek is úgy tudjuk elmesélni a történteket, hogy nem a saját traumánkról beszélünk, hanem a család történetét meséljük el” – mondta.
Szél Dávid erre egy személyes példát is felhozott. „Anyai nagyapám mindig arra figyelmeztetett, hogy a járda középen menjek, különben beránthatnak egy kapualjba vagy egy kocsiba. Erre én is mindig kínosan ügyeltem, és csak a gyerekeimet kísérve jöttem rá, hogy ez nem az én traumám és megoldási módom, és nem is a gyerekeimé, nem kell, hogy róluk szóljon.”
Koronavírus, háború
Az elmúlt évek és hetek világpolitikai eseményei különösen nehéz helyzetbe hozták a szülőket, hiszen sem a koronavírus, sem pedig az ukrajnai háború nem olyan téma, amiről szívesen beszélnek a gyerekeikkel. Márpedig a gyerekek pontosan érzik, hogy valami megváltozott, ezért ezeket a beszélgetéseket nem lehet megspórolni, és még jót is teszünk vele.
„Ha tőlünk kis dózisban megkapja ezeket a történeteket, akkor jobban fel lesz vértezve, amikor majd másoktól hall róla” – mondta Szél. Véleménye szerint úgy kell kommunikálni, hogy a család biztonsága fennmaradjon. El lehet a gyermeknek mondani, hogy ez nem a mi háborúnk, minket közvetlenül nem érint, így megmarad a személyes biztonságuk. Emellett azonban nyugodtan lehet őket érzékenyíteni, és fontos segíteni is. „A legfontosabb, hogy ne legyünk passzív szemlélők, mert a történelemből tudjuk, hogy annak nem lesz jó vége” – tette hozzá.
Ugyanígy nem lehet kizárni egy gyermek életéből azt sem, hogy az emberek nem egyformák. Ezzel a kicsik egyébként pontosan tisztában vannak, az értékítéletük később alakul ki, ezért óriási a szülők és a pedagógusok felelőssége. „Egy egészséges társadalomban az a legfontosabb, hogy ne a politika mondja meg, hogy kiről hogyan kell gondolkozni, hanem az emberek tudjanak maguktól döntéseket hozni” – tette hozzá.
Amivel nem tudunk mit kezdeni
Rendelje meg online!
HVG Extra Pszichológia
Ugyanígy nem elkerülhető a családban az egyik legnagyobb tabu: a szexualitás és a nemi identitás. Ezekkel a témákkal a társadalom a mai napig nem tud mit kezdeni, jól mutatja, hogy még a nemi szervekre sincsenek olyan kifejezéseink, melyek nem alpáriak vagy infantilisek. Márpedig ezzel már be is indul a tabusítás, ami később is fennmarad.
„Ma nagyon sok gyermek úgy kerül ki az oktatási rendszerből, hogy semmit nem tud a test működéséről azon kívül, hogy a lányok menstruálnak és létezik óvszer, aminek a használatát egy banánon tanítják meg. Arról már semmilyen szó nem esik, hogy egy megváltozott kamasztestben milyen élni, márpedig ezek a fiatalok így fognak nemi életet élni” – figyelmeztetett a pszichológus.
Mindezt azonban nagyon könnyű megelőzni. „Akkor okozzuk a legkevesebb bajt, ha tálcán kínáljuk a dolgokat. Ha nevén nevezzük a tabukat, ha képesek vagyunk velük szembenézni, akkor már nem lesznek tabuk, és a gyermek is egészségesebb felnőtté válhat. Sőt, olykor még azt is mondhatjuk, hogy fogalmunk sincs. Ettől nem leszünk kevésbé hiteles szülők” – mondta Szél Dávid.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben hatással, befolyásolással és a manipulációval foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
