Betöltés...

Téged nézlek, hogy ne magamat lássam

Ősidők óta izgat minket, miképpen élnek más emberek: szeretünk betekinteni a mindennapjaikba, pletykálkodni, sőt ítélkezni felettük. Mi ennek a lélektani háttere? És mi a különbség a hasznos és az ártalmas kíváncsiskodás között?

  • Pulzus

Általában negatív kontextusban merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk mások életével, azonban ha belegondolunk, teljességgel elkerülhetetlen, hogy ne foglalkozzunk velük. Nehezen tudnánk beilleszkedni, alkalmazkodni egy-egy új szituációhoz, közösséghez, ha annak tagjait, életmódját nem figyelnénk meg.

Kifejezetten hasznunkra válhat, ha mások példája nyomán elkerülünk bizonyos veszélyhelyzeteket, illetve magunkévá teszünk egy-egy módszert, megoldási lehetőséget. Túlélésünk záloga lehet tehát, ha merítünk egymás sorsából, a döntő kérdés inkább az, hogy ezt milyen mértékben és céllal tesszük.

Ismert jelenség, hogy a kis települések lakói intenzíven és gyakran fordítanak figyelmet egymásra. Jellemző, hogy ismerik a szomszédaikat, belelátnak egymás hétköznapjaiba. Ez előnyökkel jár, hiszen jobban támaszkodhatnak egymásra, mint egy nagyvárosban, ahol esetleg azt sem tudja valaki, hogy ki lakik a mellette lévő lakásban.

Szappanoperák és pletykalapok

Rendelje meg online!
HVG Extra Pszichológia

Az azonban már zavaró lehet, ha a körülöttünk élők olyan életeseményeinknek is tanúi, amiket nem áll szándékunkban velük megosztani, és amelyekről aztán óhatatlanul véleményt is formálnak. Elindulhat a pletyka, kedvezőtlenebb esetben a rosszindulatú kibeszélés. A pletyka nem véletlenül született meg: hozadéka, hogy jobban kiismerjük a környezetünket, a közösségünket, ami segít az eligazodásban – például, hogy kiben bízhatunk meg, kit, milyen probléma kapcsán kereshetünk meg.

A rosszindulat azonban már általában valamilyen rejtett, „extra” nyereséggel is együtt jár, ami miatt hosszabb távon is megéri az illetőnek. Erre példa, hogy aki rendszeresen beleártja magát mások életébe, elérheti, hogy a társasága számára mindig új és izgalmas történettel szolgáljon, amivel esetleg saját életének szürkeségét takarja el – akár saját maga elől is. Mennyivel színesebbnek tűnhet egy nap, ha van oka arra, hogy valaki miatt aggodalmaskodjon, felháborodjon, örüljön vagy szomorkodjon, különösen akkor, ha egyébként eseménytelenül telnek a napjai.

Nem véletlen az sem, hogy a szappanoperák évtizedek óta nagy sikerrel futnak, különösen a nyugdíjas korosztályban, mert a bevonódás egyfajta családi élményt, valahova tartozást, vágyott érzelmi megéléseket hozhat azáltal, hogy a néző virtuálisan egy család életének szerves részévé válik.

A pletykalapok túlmennek azonban a derűs szórakozás határain, hiszen élő emberekről sokszor hamis információkat közölnek, vagy olyan dolgokat teregetnek ki, amelyekkel az érintetteket kedvezőtlen színben tüntetik fel. A pletykalapok tartalmi színvonala mutatja, hogy mi az, amivel fel lehet ébreszteni az emberek figyelmét. Az érdeklődés persze irányulhat örömhírekre is, de a kellemetlen történetek népszerűbbnek bizonyulnak. Válások, szakítások, lebukások, függőségek, balesetek, halálesetek – ezek kiemelt témák, már csak azért is, mert a veszélyekre jobban ki vagyunk élezve.

Olvassa tovább Almási Kitti pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben emberi kapcsolatainkkal foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket

Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.