Betöltés...

Teher alatt nő a pálma - Testünk válaszai a stresszre

Az élettani megfogalmazás szerint a stressz a szervezet általános reakciója egy ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra készteti. Ezt a folyamatot közel száz éve próbálják megérteni a tudósok.

  • Pulzus

Egy magyar felmenőkkel büszkélkedő, Kanadában kutató orvos, bizonyos Hans Selye (hiú fülünknek kellemesebben Selye János) érdekes megfigyelésről számolt be a Nature című folyóiratban 1936-ban. Miután patkányoknak különféle kellemetlen anyagokat adott be, azok váratlanul egységes tüneteket produkáltak: megnagyobbodott a mellékveséjük, míg a nyirokcsomóik és a csecsemőmirigyük összezsugorodott, gyomor-, illetve nyombélfekélyük is kialakult. Ez a végállapota annak a három fázisból álló folyamatnak, amelynek az általános adaptációs szindróma (GAS: general adaptation syndrome) elnevezést adta. Az első szakasz maga a kóros hatásra keletkezett vészreakció, ezt követi a szervezet alkalmazkodási kísérlete a fennálló új rendhez, és ennek sikertelensége (vagy a stresszor „leküzdhetetlensége”) esetén a szervezet kimerül, adott esetben bele is pusztulhat a stresszbe.

Hozzászólások

Hatezer kalória, marhaszív, szájtapaszos alvás: Erling Haaland módszere túlmutat egy egyszerű diétán

Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.

Nedjalkov Beáta