Betöltés...

10. Hogyan küzdjünk meg egy rossz munkahellyel az érzelmi rugalmasság segítségével?

Mindenki álomállásra vágyik, de szinte senkinek sem adatik ez meg. Mit tehetünk, hogy előnyünkre fordítsuk nem ideális munkahelyi körülményeinket? Hogyan váltsunk nézőpontot és találjunk értelmet a munkánkban? Mi volt az értelme a világ egyik legunalmasabb munkájának? Miben segít az érzelmi rugalmasság egy ilyen helyzetben? Susan David amerikai pszichológus gondolatai és tanácsai.

  • Pulzus

Egy ideális világban olyan állásunk lenne, amelyben állandóan a flow állapotában vagyunk. Érzelmi libikókánk pontosan ki lenne egyensúlyozva a kompetenciánk és a kihívások között. Miközben megmentjük az emberiséget, a legnagyszerűbb emberekkel ebédelnénk, és persze dollármilliókat keresnénk. A valóságban ilyen állást meglehetősen nehéz találni. Még ha találunk is egy ilyet, és egy halálos lézersugár hatékonyságával fókuszálunk rá, akkor is valószínűbb, hogy néhány fokkal lejjebbről indulunk a létrán. Ha éppen az útkereséssel vagyunk elfoglalva – mint például amikor én fiatal koromban műszaki dokumentátorként dolgoztam –, könnyen előfordulhat, hogy különböző szakterületeken kell kipróbálnunk magunkat, mielőtt döntést hoznánk arról, végül is melyik létrát szeretnénk megmászni.

Hozzászólások

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?

Illényi Balázs