Betöltés...
Egyre népszerűbb téma a mindfulness, és ennek is köszönhetően egyre több mítosszal találkozhatunk vele kapcsolatban. Sokakat talán éppen ezek tartanak vissza a módszer megismerésétől és gyakorlásától.
Bézs jógamatracon, lehunyt szemmel, törökülésben, békés, szolid mosollyal az arcán teljes figyelmével a légzésére koncentráló férfi vagy nő – általában így ábrázolják a filmek, illetve a stockfotók a mindfulness-meditáció gyakorlóját. És sokszor a mi fejünkben is ez a vágyott kép jelenik meg, ha úgy döntünk, elkezdjük gyakorolni a tudatos jelenlétet.
Azaz azt a fajta figyelmi állapotot, ami világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és általános stresszcsökkentő, szorongásoldó és életminőséget javító módszerként hirdetik sokan. Ennek a népszerűségnek természetesen megvannak az árnyoldalai is. Egyrészt olyan népszerű, marketingértékű kifejezéssé vált a „jelenlét”, „tudatosság”, „tudatos jelenlét”, amit sok termék próbál meglovagolni (így találkozhatunk „mindful jógamatraccal”, de „mindful marhahússal” is).
Másrészt – és cikkemben ezt a kérdést járom körbe – számos tévedés és tévhit jelent meg a tudatos jelenlét gyakorlásával kapcsolatban. Nézzük ezek közül a legfontosabbakat.
1. tévhit: Csendben a légzésünket figyeljük.
Sokan azt gondolják, hogy a mindfulness gyakorlása során minden esetben csukott szemmel ülünk és csendben figyeljük a légzésünket. Bár a légzésfigyelés valóban nagyon jó lehetőség a tudatos figyelem erősítésére, korántsem annak az egyetlen módja.
A tudatos jelenlét lényege, hogy a figyelmünket ítélkezésmentesen az aktuális pillanatunk élményeire irányítjuk – és ez bármilyen tevékenység, élmény közben gyakorolható. Lehet ez étkezés, gyomlálás, fogmosás, vagy épp a séta.
Ez utóbbi esetben például tudatosan figyelhetünk arra, hogy a lábunk hogyan ér a földhöz, a szél hogyan simogatja az arcunkat, vagy arra, hogy milyen hangokat hallunk. Ez ugyanúgy a tudatosság gyakorlása, mint amikor csukott szemmel a légzésünket figyeljük.
Valóság: A mindfulness nem csak a légzés megfigyelésével gyakorolható.
2. tévhit: A mindfulness gyakorlása során nem szabad semmire sem gondolni.
Gyakori félreértés, hogy a tudatos jelenlét célja a „gondolatok kikapcsolása” vagy „az elme teljes elcsendesítése”. Ez azonban nem igaz: a mindfulness nem arról szól, hogy megszabadulunk a gondolatainktól, hanem arról, hogy azokat ítélkezésmentesen figyeljük meg.
Bármilyen ijesztő vagy szorongáskeltő legyen is a gondolat, nem próbálunk megszabadulni tőle, hanem pusztán észrevesszük és megfigyeljük. Ugyanígy viszonyulunk a pozitív gondolatokhoz is: nem akarjuk erőltetni a jelenlétüket, nem ragaszkodunk hozzájuk, csak észrevesszük a megjelenésüket.
Valóság: A mindfulness gyakorlása során nem akarunk megszabadulni a gondolatoktól, de nem is ragaszkodunk görcsösen hozzájuk.
Érdekli a többi tévhit és a valóság? Olvassa tovább Szondy Máté pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben a jelenléttel, a figyelemmel foglalkozunk.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!
Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?
