Betöltés...

A harag rossz tanácsadó? Nem feltétlenül

Pedig nekünk azt mondták, hogy számoljunk háromig, mielőtt cselekszünk.

  • Pulzus

Felpaprikázva sok minden jobban megy – állapította meg Heather Lench pszichológus, a texasi A&M Egyetem professzora nemrég.

Kutatótársaival olyan kísérleteket végzett, amelyek jelezték: egyes negatív érzelmek, főképp a düh, jobb eredményekhez vezetnek bizonyos feladatok teljesítésekor.

A kísérleti alanyokból (több mint ezer emberből) különféle érzelmeket váltottak ki, a harag mellett például vidámságot, szomorúságot, illetve egyeseknek semleges érzelmi állapotban adtak feladatot.

A szórejtvények vagy videójátékok során mérhető volt, hogy a dühös alanyok gyorsabban, illetve jobban oldották meg a feladatot, sőt némelyek még csaltak is a sikerért.

Hasonló következtetésre jutottak a kutatók, amikor a témájuk szempontjából újraelemeztek olyan felméréseket, amelyek a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt készültek.

Ezekből azt olvasták ki, hogy azok a polgárok, akik előre tudták, hogy mérgesek lennének, ha nem a jelöltjük nyerne, biztosabban elmentek szavazni (kíváncsiak vagyunk, mi történt a mostani választáskor).

Lench szerint ez is azt mutatja, hogy a harag segíti a nehezebben elérhető célok teljesítését, bár könnyebb feladatok (például a kísérletben szereplő egyszerűbb videójáték) esetében nincs különösebb szerepe.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!

Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket

Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.