Betöltés...
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
„Az evolúció ragaszkodik az előnyös tulajdonságokhoz. Sosem őrizne meg olyan jellemzőket, amelyek nem juttatnak minket egyértelmű előnyökhöz, főként, ha azok rengeteg energiát igényelnek, vagy kitesznek minket a ragadozók támadásának. Az álmodásra mindkettő igaz. Sok energiát követelnek, és sebezhetővé tesznek minket.” Ha viszont így van, akkor már nem az a kérdés, miről álmodunk, hanem az, hogy miért vannak egyáltalán álmaink. „Milyen lehetséges biológiai vagy viselkedési előnyhöz jutunk azáltal, hogy éveket, esetleg évtizedeket töltünk álmodással?”
Ez az egyik központi kérdésfelvetése Rahul Jandial amerikai agysebész és neurológus új könyvének, a Miért álmodunk? – Milyen potenciál rejlik az álmainkban, és hogyan lehetnek a hasznunkra? című kötetnek. A szerző azért is tartja különlegesnek ezt a többnyire éjszaka lejátszódó élettani folyamatot, mert tudja, mi minden zajlik a fejünkben ezalatt. Például az álmodó agy ugyanolyan aktív, mint éber állapotban, sőt alvás közben a limbikus rendszer sokkal jobban fel tud pörögni. Magyarán olyan érzelmi intenzitást élhetünk át, amilyenre nappali, tudatos életünkben biológiailag nem vagyunk képesek. Jandial szerint kijelenthető az, hogy „soha nem vagy annyira élő, mint amikor álmodsz”.
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
