Betöltés...

Fájdalmas belekezdeni, de a kiselejtezés rengeteg pszichés előnnyel jár

Egy nyári nagytakarítás nemcsak a környezetünket teszi átláthatóbbá, élhetővé, hanem a lelkivilágunknak is jót tesz. Mi a kapcsolat a külső és a belső rend között? Hogyan vágjunk bele, ha túl nagy falatnak tűnik a lakás rendbe rakása? Mik a legfontosabb kérdések, szempontok, amelyek segítenek eldönteni, mire van igazán szükségünk?

  • Pulzus

Közeledik a nyár vége, és ha eddig nem tettük meg, talán még adódik arra most is néhány óránk vagy egy hétvégénk, hogy kicsit végiggondoljuk, mi minden van a lakásunkban, a környezetünkben, és nekiálljunk a holmijaink rendezgetésének, selejtezésének, a külső és belső rendrakásnak. És ez utóbbinak nemcsak az az értelme, hogy a szobák és mellékhelyiségeken túl a kertben is rakosgatunk, hanem az is, hogy a környezetünk elrendezésével párhuzamosan belül, lelkileg is könnyebb egyensúlyt találnunk.

A külső rend(etlenség) hatása a belső rend(etlenség)re

Mert még ha nem is vesszük észre, a közérzetünkre és hatékonyságunkra alapvető hatással van a közeg, amelyben élünk, és fordítva is igaz: a környezetünk sokat elárul arról, mennyire vagyunk rendben fejben – fogalmaz Viszkok Fruzsi vlogger, influenszer, életmód-tanácsadó Tedd rendbe az életed! című kötetében. A közérzetünkre és a hatékonyságunkra természetesen fordított hatással van a rendetlenség, káosz és a felesleges tárgyakkal túlzsúfolt lakás, ami pedig, ha állandósul, stresszhez és időpazarláshoz vezet.

Minél nagyobb a rendetlenség és zűrzavar, annál nehezebb belekezdeni, de van olyan módszer, ami ezt is megkönnyíti: a tervezés. Ne akarjunk mindent egyszerre elvégezni, inkább haladjunk helyiségről helyiségre, esetleg egy előre összeállított rendrakási lista alapján, és akár időkeretet is szabhatunk magunknak egy-egy feladatra. Így nem fogunk beleveszni a munkába, adja magát, hogy mikor kell (akár többnapos) szünetet tartani, és mindig sikerélményt jelent, ha egyvalamit befejeztünk – legyen az akár csak egyetlen fiók átnézése.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?