Betöltés...

Fájdalmas belekezdeni, de a kiselejtezés rengeteg pszichés előnnyel jár

Egy nyári nagytakarítás nemcsak a környezetünket teszi átláthatóbbá, élhetővé, hanem a lelkivilágunknak is jót tesz. Mi a kapcsolat a külső és a belső rend között? Hogyan vágjunk bele, ha túl nagy falatnak tűnik a lakás rendbe rakása? Mik a legfontosabb kérdések, szempontok, amelyek segítenek eldönteni, mire van igazán szükségünk?

  • Pulzus

Közeledik a nyár vége, és ha eddig nem tettük meg, talán még adódik arra most is néhány óránk vagy egy hétvégénk, hogy kicsit végiggondoljuk, mi minden van a lakásunkban, a környezetünkben, és nekiálljunk a holmijaink rendezgetésének, selejtezésének, a külső és belső rendrakásnak. És ez utóbbinak nemcsak az az értelme, hogy a szobák és mellékhelyiségeken túl a kertben is rakosgatunk, hanem az is, hogy a környezetünk elrendezésével párhuzamosan belül, lelkileg is könnyebb egyensúlyt találnunk.

A külső rend(etlenség) hatása a belső rend(etlenség)re

Mert még ha nem is vesszük észre, a közérzetünkre és hatékonyságunkra alapvető hatással van a közeg, amelyben élünk, és fordítva is igaz: a környezetünk sokat elárul arról, mennyire vagyunk rendben fejben – fogalmaz Viszkok Fruzsi vlogger, influenszer, életmód-tanácsadó Tedd rendbe az életed! című kötetében. A közérzetünkre és a hatékonyságunkra természetesen fordított hatással van a rendetlenség, káosz és a felesleges tárgyakkal túlzsúfolt lakás, ami pedig, ha állandósul, stresszhez és időpazarláshoz vezet.

Minél nagyobb a rendetlenség és zűrzavar, annál nehezebb belekezdeni, de van olyan módszer, ami ezt is megkönnyíti: a tervezés. Ne akarjunk mindent egyszerre elvégezni, inkább haladjunk helyiségről helyiségre, esetleg egy előre összeállított rendrakási lista alapján, és akár időkeretet is szabhatunk magunknak egy-egy feladatra. Így nem fogunk beleveszni a munkába, adja magát, hogy mikor kell (akár többnapos) szünetet tartani, és mindig sikerélményt jelent, ha egyvalamit befejeztünk – legyen az akár csak egyetlen fiók átnézése.

Hozzászólások

Nem biztos, hogy ugyanazt nevezzük szerelemnek minden kapcsolatunkban

Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.