Politikai elemzők „forró őszt” jósolnak a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választások előtt, ami azt jelenti, hogy az amúgy is eldurvult közbeszéd nívója még alacsonyabbra süllyedhet. Sárdobálás, botrányok, az ellenfél démonizálása, lejáratása, plakátkampányok és digitális harcosok. Mindennek hatása alól – mivel a médián túl a köztereken és az online térben is zajlik – aligha vonhatja ki magát bárki is, nem véletlenül panaszkodnak pedagógusok és iskolapszichológusok, hogy sok helyütt már a gyerekek is politizálnak, táborokba tömörülnek.
Törzsi gondolkodás és véleménybuborék
A kutatások igazolják, hogy az emberi kapcsolataink minősége meghatározó a tekintetben, hogyan érezzük magunkat, pszichológiai szempontból tehát semmi meglepő sincs abban, hogy a politika, a választások, a közélet hatással van a hangulatunkra, a lelki életünkre, sőt akár az egészségi állapotunkra is – magyarázza Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. De nemcsak a társadalmi feszültségek hatnak ránk negatívan, hanem egy másik evolúciós örökség, a törzsi gondolkodásra való hajlam is.
Ez utóbbinak „köszönhetjük”, hogy emberi kapcsolatainkban szívesen gondolkodunk „mi” és „ők” relációkban, élesen szembeállítva a két csoportot. Erre erősíthetnek rá a politikusok, akik szavazatokra váltható hasznot remélnek abból, ha sikerül erős és összetartó saját tábort formálni. Ugyancsak táborképző ereje van az úgynevezett véleménybuborékoknak is, amelyek például a közösség médiában alakulhatnak ki, amikor csak egyféle gondolkodásmódú emberek kommentjeit olvassuk.
A lényeg, hogy a törzsi gondolkodás fekete-fehér látásmódhoz vezet, ilyenkor nem vesszük észre az árnyalatokat, hanem kategorikusan gondolkodunk a világ dolgairól és a másként gondolkodókról, akikkel nem tudunk együtt érezni sem. Az ellenfelekből így lesznek ellenségek.
