Betöltés...

Ezt üzenik a lakásunkat domináló színek

Nagyobb szerepe van a minket körülvevő színeknek a hangulatunk és érzelmeink alakulásában, a kognitív teljesítményünkben, mint gondolnánk. Hogyan használjuk ki ezt a hatást a lakásunk berendezésében? Melyek a leggyakoribb hibák a színválasztásban? És mikor használjuk a 60–30–10-es szabályt?

  • Pulzus

A lassan közelgő tavasz a lakásfelújítások szezonja is, sokan ilyenkor döntik el, hogy kifeste(t)nek egy-két helyiséget, felújítatják a konyhát, esetleg lecserélik a bútorokat a nappaliban vagy a gyerekszobában. Netán mindezt együtt. Akárhogyan is, a környezet átalakításakor sokaknál előrébb való szempont a rendelkezésre álló pénz mennyisége, a közösségi oldalakon látott ideális miliő utánzása vagy a lakberendezési áruházak kínálata, mint az, hogy milyen színekkel veszik körbe magukat.

Pedig a szín nem csupán ízlés kérdése. A minket körülvevő színek befolyásolják érzelmi állapotunkat, kognitív teljesítményünket, társas interakcióinkat, hétköznapi viselkedésünket, alvásunkat, sőt hosszú távú pszichológiai jóllétünket is. Vagyis érdemes kiemelten odafigyelni arra, milyen árnyalatok uralják a lakásunk falait és bútorait, mert ezek összhatása oly módon alakíthatja az életünket, amire ritkán gondolunk. 

Egy kis színpszichológia

Ahhoz, hogy ezen a téren jó döntéseket hozzunk, érdemes felidézni a legalapvetőbb színpszichológiai összefüggéseket. A meleg színek általában energetizáló hatásúak, de míg a piros növeli a pulzusszámot, serkentő hatású, szenvedélyt, dinamizmust és veszélyt is szimbolizálhat, addig a sárga a vidámságra, optimizmusra, nyitottságra, kreativitásra utal, a kettejükből kevert narancs pedig egyszerre sugall kreativitást, melegséget, optimizmust, barátságosságot – magyarázza Tarcsay Mária színdinamikai szakmérnök, szín- és stílustanácsadó.

A szintén ebbe a csoportba tartozó barna melegséget, természetességet, otthonosságot sugározhat – bár manapság kissé háttérbe szorult a lakberendezésben, mert bútorszínként sokan az öregséggel, a fáradtsággal, az unalommal (is) azonosítják.

Fontos azonban hangsúlyozni a színek kapcsán a kettősséget, hiszen attól függően, hol helyezkednek el a színskálán, más és más a hőérzetük. Míg a narancssárga vagy a vöröses tónusok karakteres melegséget árasztanak, a citromsárga frissítően hűvös és a hideg barna árnyalatok is a higgadt, hűvös elegancia eszközei. 

Nyugalom, koncentráció, letisztultság

A hideg színek közé sorolt kék, zöld vagy lila inkább nyugtató hatásúak. Az eget és a vizet feldidéző kék például stabilitást, egyensúlyt, bizalmat sugároz, segít koncentrálni, csökkenti a stresszt, de utal a hűségre, bölcsességre, reményre is. A zöld, a természet színe, az egészséget, a harmóniát, a biztonságot, az élet örök körforgását szimbolizálja, szorongáscsökkentő hatású. Míg a lila, az egyik „legmegosztóbb” szín, magában foglalja a piros energiáját és a kék nyugalmát, nem véletlen, hogy a királyok és főpapok előszeretettel használták ruhatárukban, hiszen a béke, az uralkodás, az önzetlenség, a méltóság jelképeként is értelmezhető.

A harmadik csoportba sorolt semleges színek elsősorban kiegyensúlyozó hatást keltenek. A fehér például tisztaságot, letisztultságot, időtlenséget sugároz (akárcsak a „hivatalosan” nem a semlegesek közé tartozó bézs, ami tulajdonképpen egy világos, telítetlen barna szín), míg a szürke a semlegesség, a szakértelem, a modernitás érzését váltja ki a szemlélőből. De ugyanezek a színek, világítástól függően, akár sterilitást, szomorúságot is kelthetnek. 

Hozzászólások

Nem minden féltékenység a szerelem jele – kamaszok is kerülhetnek bántalmazó kapcsolatba

A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.