Betöltés...

A bennünk élő „belső gyermek”: hogyan formálják gyerekkori élményeink a felnőtt életünket?

Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.

  • HVG Extra Pszichológia

A „belső gyermek” énünk gyermeki része, aki boldog és kreatív is lehet, de a kicsikorban megtapasztalt traumákat és hiányokat is hordozhatja. A vele folytatott munka feltétele a tapasztalt, szakértő segítő.

„Szeretném, ha jobban ki tudnék állni magamért. Annyira szeretném, ha mindenki tudná, hogy számíthat a segítségemre. Sokszor elébe is megyek, akkor is segítek, elvállalok feladatokat, amikor még nem is kérték. Persze tudom, hogy ez azért van, mert akkor érzem magam szerethetőnek, ha segítek, ha adok. Sokat olvasok, érdekel a pszichológia, szóval tisztában vagyok ezzel. Sok módszert kipróbáltam a családállítástól kezdve, elvégeztem egy sématerápiás könyv gyakorlatait is, de nem mondhatnám, hogy megtanultam nemet mondani. Most viszont szembejött a belsőgyermek-téma, úgy érzem, ezzel kellene dolgoznom. Tud ebben segíteni?”

Ma már nem „ciki” pszichológushoz, önismeretre járni, és jó ideje nincs olyan hét, hogy ne találnánk pszichológiai újdonságokat a könyvesboltokban, sőt elég, ha csak böngészünk az interneten. A megszámlálhatatlan cikk címeit átfutva a „divatok” jól nyomon követhetők. Időről időre felkapottá válik egy-egy módszer, és jó részük a szakemberek számára nem újdonság. Így aztán nem voltam meglepve, amikor a fenti szavakat hallottam kliensem szájából. Olyan érzés fogott el, mintha megrendelést adott volna le: a belsőgyermek-munka módszerével szeretné elérni a kívánt eredményt, amiről valóban sokat lehet olvasni mostanság.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?