Ajándéklink létrehozása

A gyereknek nem elég, ha az apa jelen van – az számít, hogyan van jelen

Az apaság sokáig inkább szerepként és kötelességként jelent meg, mint mindennapi gondoskodásként. Ma már egyre világosabb, hogy a gyerek számára nem pusztán az számít, hogy az apa jelen van-e, hanem az is, mennyire elérhető, mennyit törődik vele, és vállal-e valódi részt a mindennapokból. Takács Judit szociológus szerint ez nem veleszületett adottság: az apai gondoskodás tanulható, de sok múlik az önbizalmon, a partneri támogatáson és azon is, milyen mintákat és lehetőségeket kínál a környezet.

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint apa az a férfi, akinek gyermeke van, ugyanakkor apának nevezhető az apaszerepet betöltő más személy is, akivel a gyermeknek nincs vérségi kapcsolata. Az apaság tehát egyaránt jelölhet biológiai és szociális kapcsolatokat egy férfi és egy gyermek között. Különösen az orvosilag asszisztált reprodukciós technológiák alkalmazása következtében az is előfordulhat, hogy egy férfi tudatosan megmarad spermadonornak: azaz biológiailag akár több leszármazottja is születhet anélkül, hogy apai kapcsolatot alakítana ki velük.

„Van, aki csak annyit érez, hogy otthon elviselhetetlen a helyzet” – férfiszorongások a családban

Miért van az, hogy a férfiak hiába szeretnének jó apukák lenni, sokszor kiszorulnak, vagy egyenesen kivonulnak a gyerekük életéből, a vele kapcsolatos feladatokat pedig a feleségükre hagyják? Milyen meg nem oldott lelki kavarodások állhatnak ennek a hátterében? Miért szoronganak attól, ha a gyerekükben saját magukat látják meg? Hogyan képes az iskola a szülőkben is szégyenérzetet beindítani? Férfiszorongásokkal foglalkozó újabb cikkünket olvashatják.

Hozzászólások

Ópium, morfium, heroin – négy író, aki nem csak megélte, meg is írta a függőséget

Négy remek író, egyetlen közös tulajdonsággal: imádták a mámort és a különféle tudatmódosító szereket. Nem mindegyiküknek sikerült leszoknia, és még ha óriási árat fizettek is önpusztító életvitelükért, olyan letaglózó erejű könyveket alkottak, amelyekben a legmélyebbre ástak saját függőségeik poklában. A száraz november – az önkéntes mértékletesség – hónapjában róluk emlékezünk meg.