Ajándéklink létrehozása

Sokáig férfiakra szabták a szívbetegségek felismerését – végre változik a mérce az orvoslásban

A szív- és érrendszeri betegségek nőknél nem feltétlenül ugyanúgy jelennek meg, és a kockázatukra olyan életszakaszok is hatással lehetnek, mint a terhesség vagy a menopauza. A kardiológia most egyre több ponton kezdi beépíteni ezeket a különbségeket a megelőzésbe és a diagnosztikába. Dr. Wanda Lakner kardiológussal arról beszélgettünk, mi változik, és miért számít mindez a nők hosszú távú egészsége szempontjából.

1991-ben Bernadine Healy amerikai kardiológus egy jiddis irodalmi alakhoz nyúlt, amikor nevet keresett egy makacs orvosi problémának. Isaac Bashevis Singer Jentlje férfinak öltözött, hogy tanulhasson. Healy szerint valami hasonló történt a nőkkel a kardiológiában is. Ahhoz, hogy ugyanazt a figyelmet és kezelést kapják, mint a férfiak, betegségüknek is a férfiaknál megszokott módon kellett jelentkeznie. A New England Journal of Medicine-ben megjelent írás „Yentl-szindrómaként” vonult be az orvosi gondolkodásba.

Harmincöt évvel később már széles körben elfogadott, hogy a biológiai nem számít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, felismerésében és kezelésében. Healy régi metaforája mégsem veszítette el az aktualitását. Az elmúlt két évben több európai és nemzetközi kezdeményezés is felgyorsította a nemek sajátosságait figyelembe vevő kardiovaszkuláris szemlélet beépülését a klinikai gyakorlatba.

Nem a hőhullámmal kezdődik a menopauza – ezekre a korai jelekre érdemes figyelni

Rendszertelenebb ciklus, rosszabb alvás, fáradtság vagy agyköd: a változókor első jelei jóval az utolsó menstruáció előtt megjelenhetnek, és nem mindig egyértelmű, hogy mi áll mögöttük. Megnéztük, mit érdemes már a perimenopauza előtt tudni, milyen változásokat érdemes követni, és mely területeken tehetünk előre az egészségünkért.

Hozzászólások

„A beszervezett felmenőmmel akkor is kapcsolatban vagyok, ha nem vagyunk kapcsolatban”

Szégyellhetjük, dühösek is lehetünk, ha a felmenőnket beszervezték. Érdemes azonban a tettük mélyére néznünk, megvizsgálni a családi történeteket, amelyekbe az állambiztonság beleszövődött. Egykori beszervezettek leszármazottjait kutatta Joób Máté lelkigondozó, egyetemi docens, akivel a családi titok mérgező erejéről, az ügynökmúlt transzgenerációs hatásairól, a saját identitásunk újraépítéséről és a megbocsátásról beszélgettünk.