„Az elmúlt tizenöt évben az amerikai családok vonatbalesetet szenvedtek – egy egész expressz száguldott át rajtuk. Beszakította a bejárati ajtót, végigszántotta a nappalit, és egyenesen a hálószoba felé vette az irányt. Az okostelefonok, iPadek, a közösségi média, a videójáték-konzolok, a streamingplatformok mind egyszerre zúdultak ránk – ráadásul az otthonunkban –, mielőtt egyáltalán feltűnhetett volna nekünk bármi szokatlan.” Michaeleen Doucleff Dopaminkölykök című, magyarul nemrég megjelent könyvében az amerikai családokról ír ugyan, de az állításai teljesen igazak a magyar szülőkre és gyerekekre is.
Amin nem segítenek a régi nevelési tanácsok
Doucleff szerint a mai szülők példátlan próbatétellel néznek szembe: olyan eszközök vesznek körül mindenkit, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy magukhoz vonzzák a gyerekeket, majd a lehető leghosszabb ideig fogva tartsák őket. Olyan technológiák, amelyeket túlzott használatra, függőség kialakulására hoztak létre. Mivel a szülők gyerekkorában ezek az eszközök, platformok még nem léteztek, tapasztalat híján kell kitalálniuk valamiféle megoldást az új helyzetre. A könyv azt ígéri, tuti tippeket, kipróbált módszereket ad a szülők kezébe ebben a küzdelemben.
Doucleff tudományos újságíró, kémiából doktorált a Kaliforniai Egyetemen, és sokáig az amerikai közszolgálati rádiónak dolgozott. 2015-ben tagja volt annak a csapatnak, amelynek a nyugat-afrikai Ebola-járványról készített tudósításait kitüntették. Első könyvét mégsem ebben a témakörben, hanem saját élményei alapján a gyereknevelésről írta.
https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260901_gyerekneveles-kulonora-po-bronson-ashley-merryman-fejlodespszichologia-tevhitek
