Betöltés...

A ranglétra közepén a legnagyobb a feszkó

A legnehezebb azoknak, akik középen helyezkednek el a hierarchiában – és nem csak a makákóknál.

  • Pulzus

Mind a ranglétra alján, mind az annak tetején lévők kevesebb stresszel küzdenek, mint azok, akik éppen középen állnak – állapították meg egy majomközösség viselkedését elemezve nemrég a Machesteri Egyetem tudósai.

Katie L. Edwards és munkatársai a General and Comparative Endocrinology című folyóiratban ismertették egy makákócsoport nőstény egyedeinek megfigyelése során szerzett eredményeiket, amelyek szerint a hierarchiában középen állók rendre konfliktusba keverednek mind az alattuk, mind a felettük elhelyezkedőkkel, és legnagyobb eséllyel ők kezdenek ki az agresszív alfa nőstényekkel vagy válnak azok áldozataivá, míg az alacsonyabb rangú egyedek távol maradnak a komolyabb konfliktusoktól.

Hogy mindez milyen stresszel jár, azt a stresszhormonoknak a majmok ürülékéből kimutatott szintjével igazolták.

A kutatók szerint könnyű megtalálni a megfigyelés humán analógiáját: a felfelé vágyó középvezető számtalan kihívással néz szembe, amikor topmenedzseri pozícióra tör, ugyanakkor meg kell őriznie tekintélyét a beosztottai előtt.

Hasonló témájú írásokat aktuális számunkban is olvashat, mely május 22-én jelent meg, ezúttal az apaság témájával foglalkozunk. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!

Hozzászólások
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?