Betöltés...
A diszkrimináció és az elszigeteltség a transz emberek lelki egészségét nem csak Magyarországon terheli: Európa-szerte előfordul, hogy az egészségügyi ellátásban a hozzájuk fordulók identitását próbálják megváltoztatni, összekeverve a kirekesztés következményeit azzal, hogy valaki transz. Hogyan élik meg a mindennapokat itthon a transznemű emberek? Hogyan lehet támogatást nyújtani anélkül, hogy identitásukat betegségként bélyegeznénk meg? A PULSE európai újságírói együttműködés riportja.
Amikor én nőttem fel, nem volt elérhető információ, vagy legalábbis én nem tudtam róla, és azt sem tudtam, hogyan vagy hol keressem. Nagyon elszigeteltnek éreztem magam
– idézte fel a bolgár Mediapoolnak Robin Zlatarov, a Bilitis Alapítvány programjának koordinátora. A magát nembinárisként meghatározó Zlatarov kamaszként szorongással és depresszióval küzdött. Ebben saját elmondása szerint a nemi identitása és a születésekor meghatározott neme közötti eltérés okozta rossz közérzet, valamint a megértés és a láthatóság hiánya is szerepet játszott.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2024-ben közölt felmérése szerint a transz válaszadók 54 százaléka tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az élet legalább egy területén a felmérést megelőző évben. Az interszex válaszadóknál ez az arány 61 százalék volt. A 2023-ban végzett, önkéntesen kitölthető online kutatásban a 27 uniós tagállamból, Albániából, Észak-Macedóniából és Szerbiából több mint százezer, magát LMBTIQ-ként meghatározó ember vett részt.
Emlékeztetőképpen, a betűszó a leszbikus, meleg, biszexuális, transz, interszex és queer emberekre együttesen utal. A felmérési minta nem reprezentálja a teljes közösséget, de részletes képet ad a válaszadók tapasztalatairól.
A mentális egészségre vonatkozó eredmények különösen aggasztók: a transz nők 59, a transz férfiak 60, a nem bináris és más, a férfi–nő kettősségbe nem illeszkedő válaszadók 55 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző évben gondolt öngyilkosságra.
Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem nem tud úgy tovább élni, ahogyan eddig, a krízis pedig nem hirtelen kialakult állapot, hanem folyamat, amibe be is lehet avatkozni. Árkovits Amaryl pszichiáterrel, az SOS Élet telefonszolgálat vezetőjével beszélgettünk.
Van egy állapot, amit könnyű összekeverni a hajlékonysággal, pedig nem ugyanarról van szó. Mit jelent a hipermobilitás, az emberek hány százalékát érinti, és hogyan lehet vele együtt élni? Geréby Fruzsinával és Simon-Hatala Boglárkával, a BodyGPS Hypermobilitás Életvezetési Központ alapítóival beszélgettünk.
