Betöltés...

#bántalmazás

Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.

Szinte elérhetetlen mélységben vésődött belém az alkoholista anyám rendszeres és brutális verése

Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.

Mi történik velünk, amikor végre kimondjuk, amit évekig titkoltunk?

A traumatikus élmények túlélőit gyakran éppen a szégyen és a félelem tartja csendben: attól tartanak, hogy ami velük történt, kimondhatatlan, elviselhetetlen vagy mások számára túl sok lenne. A gyógyulás azonban sokszor nem a felejtéssel kezdődik, hanem azzal, hogy biztonságos kapcsolatban, empatikus figyelem mellett mégis szavakat kap a történet. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, miért lehet felszabadító ereje a trauma elmondásának vagy leírásának, és hogyan segíthet a kimondás abban, hogy a múlt többé ne az egész életünket szervezze.

Az anyai jelenlét hiánya tesz minket láthatatlan lányokká

Felnőtt nőként folyamatosan mások helyeslését, jóváhagyását várjuk; nehezen alakítunk ki intim, egyenrangú kapcsolatokat; önbizalomhiánnyal küzdünk, nem tudunk kiállni magunkért, gyakori társunk a bűntudat, a szégyen, a félelem, a szorongás vagy a depresszió? Lehetséges, hogy mindezek oka az anyánkhoz fűződő viszonyunkban gyökeredzik.

Szirtes Lili pszichológus: A biztonság a legfontosabb karácsonykor is

Az ünnepi időszak sok családban szeretet és békesség helyett a konfliktusok kipattanásának színtere, de a családjuk által (egykor) bántalmazottak különösen nehéz helyzetben vannak. Mit tehetnek önmagukért, és hogyan lehet segíteni? Kérdéseinkre Szirtes Lili tanácsadó szakpszichológus, A bántalmazó árnyékában című, nemrég megjelent könyv szerzője válaszolt.

Hogyan bánjunk idegesítő rokonainkkal?

Karácsonykor különösen aktuális: mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Néhány trükk segíthet, hogy ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztassuk.

Mihalec Gábor párterapeuta: A kommunikáció a kulcs

Jobban el lehet viselni a bizonytalanságot, ha elkezdjük kontrollálni azt, ami felett rendelkezünk befolyással – állítja Mihalec Gábor párterapeuta, aki a tavalyi karantén idején azt vizsgálta, egyes párok miért küzdenek meg másoknál sikeresebben a bezártsággal járó feszültségekkel. Az interjúban a szakember beszél a közös hit és a közös kassza erejéről, a karanténbántalmazás forrásairól és arról, hogyan lehetett összehangolni az eltérő szexuális étvágyat.

Bántalmazott gyerekekből jó szülők

Nem minden elhanyagolt, bántott gyermekből lesz közönyös, erőszakos szülő. Sokan képesek a negatív mintát maguk mögött hagyni.

Így váltak jobbá vagy rosszabbá a magyar párkapcsolatok a karantén alatt

Nemcsak a jó szex, hanem a rendezett élettér, a közös hit és a pénzhez való viszony is meghatározó lehet egy párkapcsolat hosszú távú fennmaradásában – derül ki egy új magyar kutatásból, amely a karantén alatti párkapcsolati dinamikákat vizsgálta meg.

Ön is áldozat a párkapcsolatában? Ez lehet a nyitja

Egy holland kutatás egy bizonyos szempont alapján vizsgált.

Imádja, ha imádják: ilyenek az érzelmi kizsákmányolók

Családi, baráti, munkahelyi, szerelmi, házastársi kapcsolatokban egyaránt felállhat a tettes–áldozat szerepkettős. Az egyik fél a lelki ragadozó, a másik az empatikus lelki zsákmány. Közös bennük, hogy belül, mélyen, egyik sem hiszi el magáról, hogy megérdemli a szeretetet.

„Túlélési ösztöntől vezérelve léptem ki a kapcsolatból”

Hercsel Adél újságíró Láthatatlan pokol című új könyvében olyanok osztják meg a múltjukat, akiknek sikerült kiszabadulniuk egy bántalmazó kapcsolatból. A kötetből a 38 éves Nóra történetét választottuk.

7 dolog, amiből kiderül, nárcisztikus-e a párja

Együtt élni egy kórosan nárcisztikus személlyel sok-sok nehezen gyógyuló lelki sérülést okoz – derül ki Orvos-Tóth Noémi pszichológus most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyvéből. A kötetből választottunk ki egy rövid részletet.

Péterfy-Novák Éva: „Az érzelmi evolúciónk nem érte utol a szabadságunkat”

Az írónő sok mindenen ment keresztül. Első gyermekét – aki orvosi műhiba folytán betegen született – hétévesen temette el, a bántalmazó kapcsolatban fogant második pedig még magzatként meghalt. Ma két felnőtt gyereke van, de „élete párját” csak a negyedik házasságában találta meg.

"A szexuális agresszióval szemben minden gyerek kiszolgáltatott"

A gyerekek különösen nagy veszélynek vannak kitéve a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben: a családtagok követik el az abúzusok nagy részét. Szőke András pszichológus számos kiskorú áldozatnak nyújtott terápiás segítséget.