Betöltés...
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
Néhány enyhébb szorongásos zavar esetén a mindfulness terápia felveszi a versenyt a pirulákkal – derül ki egy friss kutatásból.
Nyílt kommunikáció és kompromisszumkészség nélkül könnyen csalódhatunk Valentin-napi várakozásainkban. Hogyan használhatják ezt az ünnepet a stabil párkapcsolatban élők a kötődés erősítésére? És mi a teendő, ha a két félnek nagyon eltérő elképzeléseik, vágyaik vannak az ünneppel kapcsolatban?
Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.
Számos tényező állhat a gyermekkori depresszió kialakulása mögött, és fontos tisztában lenni a tipikus jelekkel, hiszen a korai felismerés lehetővé teszi a gyors és szakszerű beavatkozást.
Igazi átalakulást és harmóniát hozhat, ha kapcsolódunk gyermeki énrészünkkel, és megfelelő támogatással, fegyelmezéssel és ráhangolódással gondozzuk – állítja Tiffany Trieu amerikai-vietnámi író, aktivista.
Testi betegségek megjelenését, fellángolását is előre jelezhetik elborzasztó álmaink, módosult tudatállapotaink – állítja egy új brit kutatás.
Évszakonként, naponként, óránként próbálta felmérni a baljós időszakokat egy kutatópáros.
Tévúton járunk, ha sokat remélünk tőle.
„Nem is a boldogságot űztem, hanem az eufóriát” – mondja a fergeteges bulijairól, életigenlő zenéiről ismert miskolci Bohemian Betyars frontembere. Szűcs Levente a zenészlét árnyoldalait, a depresszióját és megküzdést vele már kiírta magából a Gubancos című lemezük dalaiban, most viszont olvasóinknak is elmeséli, hogyan volt képes úrrá lenni a nehézségein.
A mind gyakrabban jelentkező aggasztó tünetek hátterében a személyes kapcsolatok visszaszorulása és az alváshiány is fellelhető.
Nem csak a kicsik – a szülők is.
A pacemaker mintájára elektromos impulzusokkal befolyásolja az agyat egy kísérleti szerkezet, amelyet az USA-ban már több, különösen súlyos betegbe ültettek be.
A remény gazdag tartalomvilágú érzelmi-kognitív állapot, amiről évtizedes kutatási eredmények bizonyítják, hogy jót tesz nekünk. Miért fogyatkozik mégis ínséges időkben, és mit tehetünk azért, hogy ismét felbőgjön bennünk a motor?
A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Hogyan tudunk a lehető legjobban együtt élni önmagunkkal?
Nem kétséges, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőket keményebben sújtja a koronavírus-járvány, de vajon pszichés szempontból is a szegényebbek jönnek-e ki rosszabbul a pandémiából? – tették fel a kérdést minnesotai kutatók.
