Betöltés...
„Nem is a boldogságot űztem, hanem az eufóriát” – mondja a fergeteges bulijairól, életigenlő zenéiről ismert miskolci Bohemian Betyars frontembere. Szűcs Levente a zenészlét árnyoldalait, a depresszióját és megküzdést vele már kiírta magából a Gubancos című lemezük dalaiban, most viszont olvasóinknak is elmeséli, hogyan volt képes úrrá lenni a nehézségein.
A mind gyakrabban jelentkező aggasztó tünetek hátterében a személyes kapcsolatok visszaszorulása és az alváshiány is fellelhető.
Nem csak a kicsik – a szülők is.
A pacemaker mintájára elektromos impulzusokkal befolyásolja az agyat egy kísérleti szerkezet, amelyet az USA-ban már több, különösen súlyos betegbe ültettek be.
A remény gazdag tartalomvilágú érzelmi-kognitív állapot, amiről évtizedes kutatási eredmények bizonyítják, hogy jót tesz nekünk. Miért fogyatkozik mégis ínséges időkben, és mit tehetünk azért, hogy ismét felbőgjön bennünk a motor?
A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Hogyan tudunk a lehető legjobban együtt élni önmagunkkal?
Nem kétséges, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőket keményebben sújtja a koronavírus-járvány, de vajon pszichés szempontból is a szegényebbek jönnek-e ki rosszabbul a pandémiából? – tették fel a kérdést minnesotai kutatók.
Itt vannak a borongós napok, sötét hajnalok és esték, ráadásul szorongunk: világjárvány szedi áldozatait. Romlik a kedélyünk, energiánk szintje csökken – vajon ez már a depresszió? Hol a határ?
A természeti katasztrófák lelki vámot szednek.
Az elején még ott az erő, a támogatás, aztán elfogy, és a végén haragszunk a depressziósra. Hogyan vegyük elejét a folyamatnak?
A WHO javaslattal is élt.
Sosincs késő a változtatásra. Így vállaljuk a döntések felelősségét, hogy szabadon irányíthassuk az életünket.
A rendszeres futók tudják, az edzés nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is hat az emberre. Egy brit pszichoterapeuta segít kiaknázni a testmozgás pszichés hatásait, és azt állítja: könnyen önismereti módszerré és gyógyító terápiává is fejleszthetjük a parkban vagy az erdőben rótt köreinket.
Pedig a poszttraumás stressz tünetei súlyosak.
A lényeg, hogy mindenki megtalálja magának a megfelelő terápiás formát.
Egy kicsi mozgás mindenkinek kell – és be is válik.
Az tud jól együtt élni a bipoláris zavarral, aki vállalja az állapotát, és intelligensen „hasznosítja” azt – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, Dr. Belső Nóra pszichiáter. A nemrég megjelent Hullámvasúton – Élet bipoláris zavarral című kötet szerzője a beszélgetés során kitért arra is, miért nehéz diagnosztizálni ezt a betegséget.
„A bipolaritás lényege, hogy hiányzik az a ’normálisnak’ mondott lelkiállapot, amikor azt érezzük, hogy minden rendben van, tesszük a dolgunkat, éljük az életünket” – mondja Dr. Belső Nóra pszichiáter, akinek nemrég jelent meg Hullámvasúton, Élet bipoláris zavarral című könyve. Közelgő szalonestje előtt a tévhitekkel övezett betegségről és a terápiáról beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
