Betöltés...
A mind gyakrabban jelentkező aggasztó tünetek hátterében a személyes kapcsolatok visszaszorulása és az alváshiány is fellelhető.
Jelentősen nőtt a hangulatzavarok tüneteinek előfordulása a kamaszok és a 25 év alatti fiatal felnőttek körében az utóbbi évtizedben – derült ki az Amerikai Pszichológiai Társaság által közzétett kutatásból. A San Diegó-i Állami Egyetemhez köthető vizsgálatban mentális egészséget körüljáró, nagyszabású, nemzeti adatgyűjtésből dolgoztak a kutatók. 600 ezer kamasz és fiatal felnőtt válaszait elemezték a 2005 és 2017 közötti időszakból.
A fiatalok beszámolóiban 12 év leforgása alatt 52–71 százalékkal nőtt a pszichés megbetegedésekre utaló tünetek előfordulása, például depresszió vagy öngyilkossági késztetések. Így 2017-re a válaszadók 10–13 százaléka számolt be arról, hogy érintette valamilyen súlyos pszichológiai probléma a megelőző egy hónapban – és hol volt még akkor a koronavírus-járvány nyomasztó hatása?
A fiataloknál mutatkozó aggasztó eltolódás a mentális problémák irányába nem jelentkezett más korosztályoknál, sőt 65 év felett inkább enyhe csökkenésre lettek figyelmesek a kutatók.
A Journal of Abnormal Psychology szaklapban publikált tanulmányban a jelenség mögött feltételezett okokról is írnak, rámutatva az elektronikus kapcsolattartási formák terjedésének, a digitális média, a sorvadó személyes interakciók és az alváshiány káros hatásaira az identitáskeresés szakaszában lévő korosztályoknál.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben hatással, befolyásolással és a manipulációval foglalkozunk.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.
