Betöltés...
„Nincs két egyforma vagy tökéletesen összeillő ember” – mondja Füredi Krisztián szexuálpszichológus, párterapeuta, aki szerint nagyon személyes kérdés, hogy mi az, amit el tudunk fogadni a másikban, és mi az, amit már nem. Közelgő szalonestje előtt öt kérdést tettünk fel neki.
Egy kapcsolat élő és folyamatosan változó rendszer. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a párkapcsolatunk éppen milyen fázisban van, könnyebben elkerülhetjük a buktatókat, és nem lepődünk meg a változásoktól.
Mind az alkalmi hűtlenségnek, mind a tartós szeretői kapcsolatnak különféle magyarázatai lehetnek. Gyakran a párkapcsolat súlyos problémái okozzák, ám a kép ennél sokkal árnyaltabb.
Úgy tűnik, árthat a „két fél egy egész” mítosz.
Az érzelmek legszélesebb skáláját valószínűleg a szerelmünkkel éljük meg. Gyermeki, testvéri, szülői, baráti, szerelmi érzelmek időnként egymásba gabalyodva törnek felszínre – vagy munkálkodnak észrevétlenül.
„Házilag ne kísérletezzünk a nárcisztikus ember gyógyításával” – ajánlja Orvos-Tóth Noémi pszichológus. A most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyv szerzőjének közelgő szalonestje előtt tettünk fel néhány kérdést.
A többszerelmű kapcsolatok képviselői hadat üzennek a féltékenységnek, a kisajátításnak, a birtoklásnak. Ami az ilyen viszonyok előnye, az ugyanúgy a hátránya is lehet.
Együtt élni egy kórosan nárcisztikus személlyel sok-sok nehezen gyógyuló lelki sérülést okoz – derül ki Orvos-Tóth Noémi pszichológus most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyvéből. A kötetből választottunk ki egy rövid részletet.
Minél fiatalabb valaki, általában annál romantikusabb képe van a párkapcsolatok, az örök szerelem mibenlétéről. Mindez persze módosul az idő múlásával, de Mihalec Gábor párterapeuta Házasság 2.0 című új könyvének néhány mondata még a középkorú ember számára is túl józanul hangzik.
Két ember közös célja csakis a közös boldogság lehet, de ahhoz, hogy megtudjuk, elégedettek vagyunk-e magunkkal vagy a másikkal, a neves író-költő házaspár szerint először is azt kell megtudnunk, hogy kik vagyunk mi, és kicsoda a másik.
Egy több kérdést is felvető, új kutatás szerint a házasságban élők jobb életesélyekkel számolhatnak.
Amikor a játszma elindul, mindkét fél azt hiszi, nyerhet, de egymás gyenge pontját megtalálva a végén mindig vesztesként kerül ki belőle minden résztvevő. Hogyan jöjjünk ki a játszmából, ha a párunk sosem segít, hárítja a felelősséget, és nekünk elegünk van?
„Csábítás és a hódítás, és én azt hittem, nem fogok majd részt venni ebben az egyszerre hazug és kiszámítható játszmában” – írja a népszerű költőnő.
A párkapcsolati kötelék az alvásra is vonatkozik.
Bántóan viselkedik a partnere, esetleg már felmerült önben a távozás? Mielőtt szakítana, próbálja ki ezt a három stratégiát.
„A pszichoterápiával az egyén képes pótolni korai érzelmi hiányait, gyógyítani elszenvedett traumáit, ami szinte mindig tudattalan” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akivel közelgő szalonestje előtt beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
A legtöbben úgy tartják, a nárcisztikusok soha nem változnak meg, hiszen azt gondolják, úgy tökéletesek, ahogy vannak. Ám a legújabb vizsgálatok szerint ez nem így van.
Egy párkapcsolatban a tündérmeséből mindig valóság lesz, de – Valentin-napi jó hírünk –, hogy a valóságból újra lehet tündérmese. Varázslók márpedig nincsenek – nekünk kettőnknek kell a varázslatot végrehajtani.
A kreatív kampány csokit vagy sört reklámoz. Saját kreativitásunkkal önmagunkat, életrevalóságunkat reklámozzuk, azt ígérve, hogy mellettünk könnyebb lesz fiatalosnak, játékosnak maradni. Sőt: izgalmas partnerrel maga a világ tűnik szórakoztatónak.
Amikor kapcsolatban élünk, tükröző tükrök vagyunk egymással szemben állva, egy labirintus végtelen hosszú folyosóján. Amikor kapcsolatban élünk, egymás lelkét, ezt a veszélyes dzsungelt is be akarjuk járni.
