Ha az bánt, akinek szeretnie kellene
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban Szirtes Lili pszichológussal és Szilágyi Liliána úszónővel arról beszélgetünk, hogy miképp találhatunk kiutat a traumából.
#trauma
Nem az a kérdés, hogy elengedjük-e a múltat, hanem hogy a múltunk elenged-e minket
Manapság divatos lett bármilyen problémára, fájdalomra azt mondani, hogy el kell engedni. Engedjük el a múltat, ne őrlődjünk rajta, hiszen ami volt, elmúlt, azon változtatni már úgysem lehet. Ebben persze van igazság, de a múlt gyakran sokkal erősebben fogva tart – és ezt olykor nem is sejtjük -, mint hogy csak úgy el tudnánk hessegetni.
Tér és idő csapdájába esik, akit trauma ér, és ez egy teljes közösséget is érinthet
Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták, eltitkolták a történteket. Már megtanultuk, hogy mi az a transzgenerációs trauma, de vajon mi a transzgenerációs atmoszféra?
Vajon igaz-e, hogy a testünk nem felejt?
S ha nem felejt, újraírhatjuk-e a traumatikus élményeket, amelyek nyomot hagytak rajta? Kivételes életutak segítik tovább gondolni a dilemmát.
Divatos jelenség a szülőhibáztatás
Most nem azokról az apákról és anyákról lesz szó, akik bántalmazzák a gyermekeiket. Hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli.
Feldmár András: A traumán túl
Van olyan, hogy trauma? Vagy a szó csak elrejti a valóságot: a bántás, a bizalomvesztés, a kiközösítés, a lelki árvaság élményét? A Kanadában élő pszichoterapeuta írása arról, hogy mi hozhat változást a ragadozók és prédák világában.
El akarjuk kerülni a fájdalmat és a félelmet, de ettől csak nehezebb lesz
A nyugati kultúrában folyamatos csillapításban vagyunk.
Az elszakított gyerekek az újraegyesítés után is szenvednek
Nem csak a kicsik – a szülők is.
A háború kollektív trauma, és így segíthetünk egymásnak
Ezekben a hetekben sajnos különösen aktuálissá válik és sokáig velünk marad a poszttraumás stressz szindróma jelensége, de mi is ez a viszonylag későn felfedezett állapot? És miért érintheti azokat is, akik tanúk és támogatók? Füredi Éva, a Psziché Műhely krízisintervencióval foglalkozó mentálhigiénés szakemberének írása.
A boldogtalanság mint követendő minta
Hogyan befolyásolhatják a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinket és elvárásainkat a családi minták és a környezet?
Együnk több brokkolit, és megszabadulunk a traumáktól?
A legújabb genetikai és pszichológiai kutatások egyik legizgalmasabb vetülete, hogy hol kezdődik az én, és meddig hatnak a felmenőinktől ránk hagyományozott tapasztalatok.
L. Stipkovits Erika: „A koronavírus-krízis után más emberek leszünk”
A járvány leküzdése után talán esélyt kapunk arra, hogy személyiségünk érettebbé váljon, életünk tartalmasabb, szerethetőbb legyen – véli a HVG Extra Pszichológia magazin pszichológus szakértője, aki a járvány pszichológiai vonatkozásait tekintette át. A lelki fejlődés tíz lehetőségét is kiemelte.
Mindenki számára életbevágó a reziliencia, de mi is az?
A korábbi pszichológiai gondolkodással szakítva a szakemberek mostanában nem azt a kérdést teszik fel, hogy miként vezetnek rendellenes lelki működéshez a traumák, hanem fordítva: a traumatikus körülmények ellenére miképp marad meg az egészséges lelki működés? És még az is kiderült, hogy a lelki ellenálló képesség tréningezhető.
„Ő már nem az az ember” – Mennyire tudunk megváltozni?
Az új évben sokan szeretnénk akár több dologban is formálódni, átalakulni. Pszichológus szakértőnk a személyiség változási lehetőségeit és annak megítélését gondolta végig.
A trauma jó irányba befolyásolhatja az életünket
Pedig a poszttraumás stressz tünetei súlyosak.
Nyáry Krisztián: „Ugyanazokból a darabokból rakjuk össze életünk mátrixát”
Sokszor lebecsüljük a külső segítség jelentőségét krízishelyzetben, azt hisszük, magunknak kell megbirkóznunk mindennel. Pedig életbevágó az a támogatás, amit az ember másoktól kaphat. Ezt élte meg Nyáry Krisztián író is, akinek 2014-ben, több hónapos betegeskedés után, 42 évesen halt meg a felesége.
Jelek, hogy traumát él át a gyerek
Gyermekpszichológusként nap mint nap tapasztalom, micsoda erő, gyógyulni-fejlődni akarás lakozik egy kisgyermekben. Segítsük őt, hogy ezekkel az erőkkel élni tudjon. Ehhez azonban észre kell vennünk, ha nehéz időszakon megy keresztül.
Így tudunk segíteni a traumát átélteknek
Miként tudjuk támogatni azokat a rokonokat, barátokat, akiket elhagyott a párjuk vagy elhunyt a társuk? Talán nem is sejtjük, de a bátorság és a megértés megvan bennünk.
„Azt álmodta, hogy meghaltam, ezért felhívta a szüleimet”
Balesetben elvesztett végtag, családon belüli erőszak, molesztálás, drog- és alkoholfüggőség: csak néhány azok közül a traumák közül, amelyeket olykor évtizedekig tart feldolgozni. Interjúalanyainknak sikerült, új hobbit, hivatást találtak maguknak, de mindenért meg kellett küzdeniük.
„Nincsenek őrültek és normálisak, csak mi vagyunk, emberek”
Neal Shusterman Az óceán mélyén című regénye egy kamasz fiú „megőrülésének” és a valóságba való visszatalálásának történetét meséli el. A könyv segít elképzelni, mit él át ilyenkor valaki, ugyanakkor számos kérdést felvet, amelyekre nem biztos, hogy van fekete-fehér válasz, de az biztos, hogy érdemes róluk beszélni. Ács Dánielt, a Soteria Alapítvány Menedék Programjának vezetőjét, a Feldmár Intézet szóvivőjét kérdeztük.