Betöltés...

Edzés 40 felett – így ne tegyük tönkre magunkat az edzőteremben

Valóban nem javasolt heti háromnál többet edzeni 40 felett? Miért lesz idővel egyre nehezebb az edzés, és mire érdemes figyelni? Mi idézi elő az idősebbek tipikus sérüléseit, és hogyan kerülhetik el ezeket? Palka Gergely ortopéd-traumatológussal jártunk utána.

A sport és a rendszeres testmozgás az iskolai évek végeztével már nem elvárás, hanem személyes döntés kérdése. A munka, a családi kötelezettségek és az időhiány gyakran közbeszólnak, az évek múlásával pedig könnyedén esünk abba a hibába, hogy úgy érezzük, „már túl késő”. Palka Gergely ortopéd-traumatológus szakorvosként úgy tapasztalja, markáns különbség figyelhető meg nemcsak a vidéki és a fővárosi, hanem a magyar és a nyugat-európai emberek sportolási szokásai között is:

Nálunk sokkal kevesebben sportolnak 30 éves koruk után. Egy sportorvosi rendelésemen 90 százalékban 18 év alattiakkal találkozom, a maradék 10 százaléknak a zöme pedig profi sportoló.

Kár lenne azonban lemondani a rendszeres testmozgás jótékony hatásairól. Nem is olyan régen egy 40 éves sportolóra azt mondták, hogy már lejtmenetben van. Ma azonban egyre több jó példát látunk, akár a profi mezőnyben is, hogy negyven felett is van visszaút – gondoljunk csak minden idők egyik legeredményesebb síelőjére, Lindsey Vonnra, aki 41 évesen, térdprotézissel is az aranyéremért hajtott a téli olimpián – igaz, hogy súlyos balesetet szenvedett. A csúcsteljesítmény nem csak a legnagyobbak számára elérhető: Ken Rideout, egy négygyermekes nashville-i családapa a negyvenes évei közepén kezdett komolyabban foglalkozni a hosszútávfutással, majd az ötvenes évei elejére korosztálya egyik leggyorsabb maratonfutójává vált a világon.

Palka Gergely ortopéd-traumatológus szakorvos
Általános orvosi diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte meg 2013-ban, ortopédia-traumatológia szakvizsgáját pedig szintén Pécsett tette le 2019-ben, a Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikán. 2024-ben megszerezte a sportorvostan szakvizsgáját is Budapesten, így azóta sportorvosként is rendel. Fő orvosi profilja a sportsérülések, illetve túlterheléses sportártalmak konzervatív és műtéti kezelése.  

A sport kisgyermekkora óta meghatározó része az életének. Egy danos feketeöves dzsúdómester, korábban nyert korosztályos országos bajnokságot és diákolimpiát is, a felnőtt magyar bajnokságon pedig kétszer lett ötödik. A küzdősportok mellett a labdajátékok is nagyon közel állnak a szívéhez. Három kaposvári sportegyesület, valamint utánpótlás szinten a helyi labdarúgó-akadémia és sportiskola csapatorvosa.

A pozitív példák ellenére nem árt józannak maradni. A modern életmód egyik legnagyobb problémája az állandó időhiány. Sok ember úgy illeszti be a sportot a mindennapjaiba, hogy valójában nem szán rá elegendő időt. „Már 30 felett is keveset sportolnak az emberek, 40 után meg pláne, és a legtöbbször azt sem helyesen. Ebben az életkorban már nem lehet ugyanúgy edzeni, mint 20 évesen. Mindenki siet, nem foglalkozik eleget azzal, hogy felkészüljön a sportolásra, és utána a levezetésre sem.

Nagyon sok betegem van, főleg 35–40 felett, akiknek olyan az életvitele, hogy lemegy a konditerembe, elkezd a legbrutálisabb súlyokkal gyúrni, majd utána lezuhanyozik és elmegy dolgozni

– mondja Palka Gergely, aki szerint emiatt alalul ki nagyon sok mozgásszervi panasz.

Hozzászólások

Amikor a béke kedvéért lassan eltűnünk önmagunkból – hol kezdődik az önalávetés egy kapcsolatban?

Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.