Betöltés...

9. Attól még, hogy nem fáj a csomó, lehet rosszindulatú – az emlőrákról Dr. Szabó Ádámmal

Az önvizsgálat életmentő lehet, a szűrés pedig elengedhetetlen 40 felettieknek, de akár fiatalabb korban is, ha genetikailag indokolt. Ezek a legfőbb javaslatai dr. Szabó Ádám onkológusnak az emlőrákkal kapcsolatban, aminek a kialakulásához hozzájárulhat az életmód, de számos olyan tényező is szerepet játszik, amire nincs befolyásunk.

Angelina Jolie a leghíresebb nő, aki a női rákokkal kapcsolatos narratívát az utóbbi években befolyásolta. A színésznő 2013-ban kettős maszektómián esett át, miután kiderült, hogy hordozza a BRCA1-es génmutációt, és 87 százalékos esélye van az emlőrák és 50 százalék a petefészekrák kialakulására. Angelina Jolie anyai ágon többszörösen terhelt genetikai múlttal rendelkezik: édesanyja 56 éves korában, tízéves küzdelem után hunyt el petefészek- és emlőrákban, nagyanyja mindössze 45 évesen petefészekrákban.

A színésznő 2013 májusában, 37 éves korában egy személyes hangvételű véleménycikket közölt a New York Timesban My Medical Choice, azaz „Az én orvosi döntésem” címmel. A nagy port kavaró írásban az aktuális egészségügyi állapotáról is beszámolt, mindkét melle eltávolításának menetéről, annak lelki és fizikai terhéről, és arról, hogy a gyerekei és egy hosszabb élet reményében döntött a drasztikus beavatkozás mellett. A cikk tragikuma, hogy Jolie nagynénje a megjelenés után pár nappal emlőrákban halt meg 67 évesen.

A sikeres beavatkozás után az ijesztő 87 százalékos esély az érintett szövetek eltávolítása miatt lecsökkent 5 százalékra. Most, 13 évvel később újra kamerák elé állt Angelina Jolie, hogy immár 50 évesen beszéljen a beavatkozásáról és a sebhelyekről, amelyek örökre emlékeztetik a beavatkozásra.

Hozzászólások

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?