Betöltés...
A gyulladás életet ment, ha időben jön és időben lecseng, az évek múltával azonban tartós háttérállapottá válhat. Egyre több kutatás szerint nem biztos, hogy maga az öregedés okozza a krónikus gyulladást, és az sem, hogy minden gyulladás káros. Fülöp Tamás öregedéskutatóval eredünk a krónikus gyulladás nyomába.
Ha a krónikus gyulladás egyszerűen az öregedés egyik káros következménye volna, azt várnánk, hogy a száz évet megérő emberek szervezetében különösen alacsony legyen a gyulladásos aktivitás. Csakhogy nem feltétlenül ezt látjuk. A rendkívül magas életkort elérők között vannak olyanok, akiknél erős gyulladásos jelek mérhetők, miközben továbbra is jó állapotban vannak. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy náluk a gyulladást fékező folyamatok is erősek.
Prof. Dr. Fülöp Tamás orvos és öregedéskutató, a kanadai Université de Sherbrooke professzora, aki évtizedek óta az immunrendszer öregedésével és a krónikus gyulladás szerepével foglalkozik, épp ezért félrevezetőnek tartja azt a képet, hogy az idősödő immunrendszer egyszerűen csak meggyengül.
Nem lehet az öregedés kapcsán általánosan meggyengült immunrendszerről beszélni. Az immunrendszer átrendeződik és adaptálódik az élet során kapott inzultusokhoz.
Ezt az évtizedek alatt kialakuló egyéni mintázatot írja le az immunobiográfia fogalma. Fertőzések, stressz, környezeti hatások és más terhelések mind alakítják, hogyan reagál később a szervezet. Hogy ez az alkalmazkodás végül kedvező vagy kóros irányba fordul, részben azon múlik, mennyire marad egyensúlyban a gyulladás és annak fékezése.
Az életkor előrehaladtával megesik, hogy az immunrendszer egyre lassabban és kevésbé pontosan reagál a fertőzésekre, miközben a szervezetben tartós, alacsony fokú gyulladás alakulhat ki.
Elcsépelt kijelentésnek tűnik, mégis a párterapeuták a világon mindenütt egyetértenek abban, hogy a legtöbb párkapcsolati konfliktus és végső soron a válások nagy része is az elégtelen kommunikáció következménye. Dr. Belső Nóra pszichiáter írása.
